Trump figyelme Nigériára összpontosul, és ezúttal nem diplomáciát ígér

Nigériában hosszú ideje tart a véres erőszakhullám, amely hónapról hónapra több ezer ember életét követeli. Donald Trump amerikai elnök felszólította a nigériai kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket a keresztények elleni támadások megállítására, különben Washington katonai beavatkozást is mérlegelhet. A nigériai hatóságok visszautasították az amerikai vádakat, hangsúlyozva, hogy az erőszak nemcsak a keresztényeket, hanem a muszlim közösségeket is érinti. Nemzetközi elemzők úgy vélik, a helyzet Nigériában jóval bonyolultabb, mint egy vallási alapú konfliktus.

2025. 11. 03. 14:25
A Boko Haram fegyverescsoport tagjai
A Boko Haram fegyverescsoport tagjai Fotó: AUDU MARTE Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nigéria egy több mint 200 millió lakosú ország, amelyet mély vallási megosztottság jellemez: az északi területeken főként muszlimok, délen pedig többségében keresztények élnek. A fegyveresek által elkövetett atrocitások már több mint tizenöt éve tartanak, és főként az ország északkeleti részét sújtják. A helyi kormány évek óta képtelen megfékezni a súlyosbodó keresztényüldözést. A helyi keresztény vezetők szerint az iszlám befolyás alatt álló állam semmit sem tesz az erőszak visszaszorításáért, 2009 és 2020 között több mint 32 ezer keresztényt gyilkoltak meg. A lakosság körülbelül 46 százaléka keresztény, hasonló arányban pedig muszlim, ennek ellenére a hatóságok gyakran a támadókat védik. 

Trump figyelme Nigériára összpontosul és ezúttal nem diplomáciát ígér
Trump figyelme Nigériára összpontosul és ezúttal nem diplomáciát ígér
Fotó: ADEKUNLE AJAYI / NurPhoto

2024 elején újra fellángolt az erőszakhullám, azóta legalább 7000 keresztény vesztette életét, és több mint 7800 embert raboltak el. Az adatok szerint havonta ezer, naponta pedig mintegy harminc áldozatot követel az iszlamista indíttatású erőszak. 

A támadások főként a Fulani pásztorokhoz köthetők, de érintett a Boko Haram és az Iszlám Állam nyugat-afrikai szárnya is. 

Az ország középső és északi térségeiben a Fulani törzsből származó fegyveresek rendszeresen kihasználják a biztonsági hiányosságokat, hogy földviták ürügyén véres támadásokat hajtsanak végre. Egy segélyszervezet jelentése szerint 2022 októbere és 2023 szeptembere között a világon meggyilkolt keresztények 82 százaléka Nigériában vesztette életét. A hatóságok tétlensége miatt a helyzet tovább romlik: a kormány sok esetben nemhogy nem védi a civileket, hanem a túlélőket és az egyházi vezetőket is elhallgattatja. 

Kaduna államban például megtiltották a papoknak, hogy nyilvánosan beszéljenek a vérengzésekről, és a médiától való távolmaradásra kérték őket. Az Amnesty International nigériai szervezete arról számolt be, hogy Benue államban a fegyveresek gyakorlatilag szabadon gyilkolhatnak. Ez súlyos élelmiszerválságot okozott és menekülthullámot indított el. Ebben az államban a támadások többsége a muszlim fulani törzshöz kapcsolódik, amely évek óta igyekszik kiszorítani a keresztény közösségeket Nigéria középső régióiból.

Trump felszólította a nigériai vezetést, hogy védjék meg a keresztényeket. Figyelmeztetett: ha Nigéria tétlen marad a keresztények lemészárlása láttán, nemcsak az amerikai segélyektől eshet el, hanem katonai lépésekre is számíthat.

Ha megtámadjuk őket, az gyors, kegyetlen és édes lesz — éppen úgy, ahogy ezek a terrorista gazemberek támadják a mi drága keresztényeinket!

 — írta Trump, egyértelműen jelezve, hogy az Egyesült Államok készen áll akár fegyveres beavatkozásra is a nigériai keresztények védelmében.

Nigéria visszautasította a vádakat

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy katonákat küldhet Nigériába, vagy légicsapásokat rendelhet el, ha nem áll le a keresztények elleni tömeges erőszak. A katonai beavatkozással való fenyegetés egy nappal azután hangzott el, hogy az amerikai kormány visszahelyezte Nigériát a „különös aggodalomra okot adó országok” közé. Ezen a listán azok az államok szerepelnek, amelyeket Washington a vallásszabadság megsértésével vádol, köztük Kína, Oroszország, Mianmar, Észak-Korea és Pakisztán is. Trump vasárnap ismét utalt arra, hogy több lehetséges katonai lépést is mérlegel – számolt be róla az al-Dzsazíra.

A nigériai kormány válaszul közölte, hogy elfogadná az Egyesült Államok támogatását a fegyveres csoportok elleni harcban, ha az tiszteletben tartja Nigéria szuverenitását. Ugyanakkor nigériai források tagadták, hogy keresztények ellen zajlik célzott üldöztetés, mondván, a Boko Haramhoz és az al-Káidához kötődő fegyveresek minden vallási közösség tagjait támadják.

A nigériai külügyminisztérium szóvivője vasárnap kijelentette:

Nem vagyunk büszkék a kialakult helyzetre, de az a narratíva, hogy kizárólag keresztényeket támadnak, nem igaz. Nigériában nincs keresztény népirtás

 – mondta. Bár az emberi jogi szervezetek felszólították a nigériai kormányt, hogy tegyen többet az országban zajló erőszak visszaszorításáért – amiért a Boko Haram és más fegyveres csoportok felelősek – szakértők szerint a „keresztény népirtásról” szóló állítások hamisak és leegyszerűsítők.

Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy elismerjük, történtek gyilkosságok Nigériában, de ezek nem korlátozódtak pusztán a keresztényekre. Muszlimokat is ölnek, a hagyományos vallások követőit is… Az áldozatok többsége nem keresztény.

Egy nigériai ügyvéd és konfliktuselemző az al-Dzsazírának nyilatkozva kijelentette, hogy a fegyveres csoportok nem tesznek különbséget a vallások között: muszlimokat és keresztényeket egyaránt támadnak, piacokat robbantanak, templomokat és mecseteket rombolnak le. Hozzátette, hogy Trump kijelentései csak tovább erősítik a szélsőséges nézeteket. A jogász szavait az amerikai ACLED válságfigyelő intézet adatai is megerősítik.

Az ACLED afrikai vezető elemzője, Ladd Serwat a Reutersnek azt mondta, Nigéria erőszakos összecsapásai rendkívül összetettek és több tényezőre vezethetők vissza: politikai hatalmi küzdelmekre, földvitákra, etnikai feszültségekre és vallási kultuszokra.

A Christianity Today szintén foglalkozott a nigériai mészárlásokkal, és részletesen megvizsgálta azt a felvetést, miszerint az országban kizárólag keresztényeket gyilkolnának vallási alapon. Az elemzés szerint az erőszak nemcsak a keresztényeket, hanem a muszlimokat is érinti, és a támadások hátterében sokszor nem pusztán vallási gyűlölet, hanem etnikai ellentétek, természeti erőforrásokért – például földért és vízért – folytatott harc, illetve rivális csoportok közti leszámolások is állnak.

Borítókép: A Boko Haram fegyverescsoport tagjai (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.