A kutatók becslése szerint az ősi víz mennyisége több, mint a Föld összes folyójában, tavában és mocsarában lévő víz együttvéve – tudósított a BBC hírportálja az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján bemutatott tanulmányról, amely a Nature tudományos lapban is megjelent.
Barbara Sherwood Lollar, a Torontói Egyetem munkatársa elmondta: ez a hatalmas tömegű kontinentális kéreg olyan ősi, hogy a Föld legkorábbi történetének légköréből és vizéből, valamint az élet keletkezéséhez szükséges vegyületekből is őrizhet emlékeket.
„Ezért hívjuk alvó óriásnak, itt morajlik évmilliárdok óta, ám eddig valójában nem kutatták” – tette hozzá.
A kontinenseket kialakító kéreg a bolygó legrégebbi kőzeteinek egy részét is tartalmazza. Ám ahogy kutatók egyre mélyebbre fúrnak kőzetmintákért, olyan vizet fedeztek fel, amely majdnem olyan régi, mint a kőzetek. A legősibb víz korát, melyet 2,4 kilométer mélyen fedeztek fel egy kanadai bányában, 1 milliárd és 2,5 milliárd év közé teszik.
A bolygó összes ősi víztömegének becsléséhez 19 különböző bánya adatait használták fel, hogy felmérjék, mennyi hidrogén keletkezik a víz és a sziklák kémiai reakciójából.
Chris Ballentine, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint a legutóbbi kutatásig a kontinentális kéreg hidrogéntermelését elhanyagolhatónak vélték. Az új eredmények alapján azonban a kontinentális kéreg valószínűleg ugyanannyit állít elő, mint az óceáni, és ez megduplázza a bolygó hidrogéntermelését.
Sherwood Lollar úgy vélte, mindennél fontosabb a Föld mélyében lehetséges élet után kutatni most, hogy feltételéről bizonyosságot szereztek.
