Agyag és vegyi anyagok keverékébe irányították a lézeres csapást, melynek eredményeként létrejöttek az élet építőköveinek kulcselemei. A kísérlet előállította mind a négy alapanyagot, mely az „élet tervrajzát” alkotó RNS-molekulát felépíti.
Innen még mindig sok, egyelőre ismeretlen lépésnek kell végbemennie, mielőtt elindulhatna az élet, ám ez a szikra a folyamat egyik lehetséges kezdőpontja – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a földi élet keletkezése nem a véletlen műve, hanem a bolygó és környezete korai történetének és körülményeinek közvetlen következménye” – hangsúlyozták tanulmányukban a prágai Heyrovsky Fizikai-Kémiai Intézet kutatói.
Svatopluk Civis, a kutatócsoport vezetője elmondta: majdnem 150 méteres lézert használtak, mely a másodperc tört része alatt lőtt láthatatlan sugarat a keverékbe. Ereje olyan koncentrált volt, hogy a másodperc kevesebb mint egymilliárdod része alatt több atomerőmű teljesítményével ért fel.
A lézer nagyjából egymilliárd kilowatt energiát hozott létre abban az egyetlen időpillanatban egy igen kis ponton, és több mint 4200 Celsius-fokos hőt fejlesztett – magyarázta Civis.
Az élet egyes legkorábbi formái egybeeshetnek a késői nagy bombázás elnevezésű időszakkal, amikor a Naprendszer aszteroidaöve nagyobb volt, és a Földbe a mainál sokkal gyakrabban csapódtak be a száguldó kisbolygók – mondta David Nesvorny bolygókutató, a coloradói Southwest Kutatóintézet tudósa, a tanulmány társszerzője.
Az élet keletkezésének egy elmélete szerint a mikrobák egy üstökös vagy aszteroida felszínén érkeztek a Földre. Civisék kísérlete az úgynevezett tűzelméletet támasztja alá, mely szerint egyszerre ment végbe teremtés és pusztítás. Az aszteroida becsapódásával keletkezett extrém energiának a molekulákat kisebb, egyszerűbb anyagokká kellett szétbontania, hogy ezután azok az élethez szükséges vegyületekké állhassanak össze.
Nesvorny szerint az élet kezdőszikráját adó, mintegy négymilliárd évvel ezelőtti aszteroidabecsapódáshoz hasonló ütközés söpörte el a Föld színéről évmilliárdokkal később a dinoszauruszokat.
