Legkevesebb öt személy alussza örök álmát a Nagy Sándor (III. Alexandrosz, Kr. e.336–323) makedón király környezetéhez köthető monumentális sírban, amelyet Görögország északi részén, Amphipolisz ókori város közelében tárnak fel a régészek – jelentette be hétfőn közleményben a görög kulturális minisztérium.
Az ásatások során két szfinxet, valamint márvány kariatidákat tártak fel, s napvilágra került a sír pompázatos mozaikpadlója is. A temetkezési komplexum a feltételezések szerint III. Alexandrosz valamelyik tábornoka, esetleg a makedón uralkodó rokonai számára épült, míg a világhódító Nagy Sándort Egyiptomban helyezték végső nyugalomra.
Mint a Proto Thema angol nyelvű görög hírportálon olvasható, a csontleleteket a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem és a Trák Démokritosz Egyetem szakértői vizsgálják. Véleményük szerint a sírban egy hatvanévesnél idősebb nő, egy újszülött, két 35-45 év közötti férfi, valamint egy további felnőtt földi maradványait találták meg. Utóbbit a Kr. e. 3–2. században hamvasztották el, a többieket a Kr. e. 325 és Kr.e. 300 közötti időszakban helyezték végső nyugalomra.
Összesen 550 csonttöredéket és ép csontot találtak. Felfedeztek egy majdnem ép agykoponyát, s külön megtalálták a hozzá tartozó arckoponyát, valamint az alsó állkapcsot is. Az elhunyt fogazata nem maradt fenn, leszámítva az egyik premolaris (kisőrlő) fog szuvas gyökerét.
A töredékekből 157-et már aprólékos munkával összeraktak, majd a további kutatások céljából egy adatbázisban regisztrálták azokat. A tudósok jelenleg DNS-vizsgálatokat végeznek, hogy felkutassák az esetleges rokoni szálakat, majd a továbbiakban megpróbálják kideríteni az elhunytak személyazonosságát is.
A temetkezésben állati csontokat, köztük lovak földi maradványait is megtalálták, a leleteket zooarcheológusok vizsgálják majd.
