A nyolcvan utast, közöttük kolumbiai tudósokat szállító hadihajó decemberben indult útjára. Az expedíció a tervek szerint márciusig tart. A tudományos utazás mindennapjait a kolumbiai haditengerészet is nyomon követi.
Juan Manuel Santos, a latin-amerikai ország elnöke elmondta, az Antarktisz nagyon messze esik Kolumbiától, de környezeti, tudományos, sőt „politikai szempontból jóval közelebb van hozzá, mintsem az ember hinné”.
„Az expedícióval tanulmányozhatjuk az Antarktisz és a mi éghajlatunk közötti összefüggést, megtanulhatjuk, hogyan szervezzük okosabban a halászatot a Csendes-óceán partjainál, és alaposabb ismeretekre tehetünk szert a vizeinkben születő bálnák megóvásáról” – fogalmazott az államfő a hajó indulásakor. Kolumbia a tudományos kutatásokon kívül az utazással meg szeretné erősíteni pozícióit az 1961-ben hatályba lépett, az óriás jégfelületet védő Antarktisz-egyezményen belül, amelyhez a latin-amerikai ország csak késve, az 1980-as években csatlakozott.
Az expedíció résztvevői között van Susana Caballero biológus is. A bogotái Andok Egyetemen tanító genetikus a púpos bálnák rejtélyének megoldását várja az utazástól, azaz arra kíváncsi, hogy a Csendes-óceán kolumbiai partvidékén megjelenő egyedek ugyanahhoz a fajhoz tartoznak-e, mint az antarktiszi vizeken élők. Az azonosságot a cetekből vett bőrminták segítségével akarják megállapítani. Az azonosítás segíthet a tengeri emlősök védelmezését célzó intézkedések kidolgozásában. A púpos bálnák megóvása jelentős gazdasági kihívás Kolumbia számára, mert turistalátványossággá váltak és becslések szerint évi 8 millió dollár (2,5 milliárd forint) bevételt jelentenek az országnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!