Mint arról hétfőn beszámoltunk, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet által koordinált kutatócsoport tagjai olyan idegpályát fedeztek fel, amely a vegetatív funkciókért felelős agytörzset és a talamuszt köti össze, és amely alapvetően gátló hatású. Ez azért is fontos, mert eddig azt gondolták, hogy az ilyen idegpályák serkentőek, amelyek például az ébredést segítik elő.
A kísérletek során lézersugár segítségével egereken stimulálták ezt az idegpályát, aminek következtében az állat azon nyomban megállt, mintha csak egy stopjelzést kapott volna, de közben állva maradt, nem esett össze. Acsády László az MNO-nak nyilatkozva kiemelte annak jelentőségét, hogy az újonnan felfedezett idegpálya a szerkezeti tulajdonságai hihetetlenül hasonlóak az emberben és az egérben, vagyis még evolúciós jelentősége is van: az ember és az egér fejlődése ugyanis sok tízmillió éve különvált.
A további kutatások során egyrészt vizsgálják annak a feltevésnek a helyességét, hogy az újonnan felfedezett idegpálya segítségével a felszínes alvást el lehet-e mélyíteni, másrészt hogy a stimulálásával öntudatvesztést okoznak-e vagy csak leblokkolják az egereket. Előbbi akár direkt orvosi haszonnal járhat: amennyiben a feltevés helytállónak bizonyul, és sikerül olyan célzott hatóanyagot kifejleszteni, amely csak erre hat, akkor sikerülhet létrehozni olyan altatót, amelynek egyrészt semmiféle mellékhatása nincs, másrészt nem lehet hozzászokni. A kutatásvezető ugyanakkor óvatosságra intett, mondván a kísérletek során csak ritkán jön ki az az eredmény, amelyet előzetesen elterveztek.
Azt is elmondta, hogy ez a felfedezés még csak az első lépcsőfok, feltételezések szerint a leírt idegpályának szerepe lehet a fájdalomérzésben, az epileptikus aktivitásban, a mozgás- és gondolkodásszervezésben is. A gátló, blokkoló idegpálya stimulálásával gyakorlatilag imitálták, milyen, ha valaki agyvérzést kap ezen a talamikus területen, tehát a felfedezés segítségével akár modellezhetik ezt a kórképet.
Acsády professzor kérdésünkre elmondta, számára a kutatással kapcsolatban az a legizgalmasabb, hogy kiderült: léteznek még olyan titkok, fel nem tárt kapcsolatok az agyban, amelyek új, eddig nem ismert dolgokra utalhatnak, és amelyek átgondolásra késztetik a kutatókat az eddigi ismereteik tekintetében.
A kutatásokat a Nemzeti agykutatási program is támogatja, amelynek 12 milliárd forintja a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb egy tudományágra adott támogatása. A programról szóló együttműködési megállapodást tavaly februárban írta alá Orbán Viktor miniszterelnök, Freund Tamás, a Nemzeti agykutatási program vezetője és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke.
A kormányfő akkor arról beszélt, hogy az agykutatás lehet a zászlóshajója annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában. Pálinkás József kiemelte: a világon elsőként indul egy ilyen jelentős nemzeti agykutatási program. Freund Tamás arra tért ki, hogy az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik, ám a megállapodással áttörés várható az agykutatás számos területén.
