Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében. Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében.
Az agykutatás lehet a „zászlóshajója” annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Nemzeti Agykutatási Program együttműködési megállapodásának aláírási ünnepségén, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
A kormányfő szerint az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban.
Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan arra, hogy ebben fontos szerepet játsszon, ugyanis képes olyan eredmények elérésére, amelyek „a nagy pénzeket mozgató”, nagy általános kutatásokat végző országoknak is értékesek lesznek – mondta Orbán Viktor. Kiemelte azt is, hogy változtatni kell a magyar szellemtörténetnek azon a „fájdalmas toposzán”, amely szerint a magyar kutatók, tudósok ötleteiből, felismeréseiből alig hasznosult valami Magyarországon, a magyar gazdaságban.
A kormányfő reméli, hogy a 12 milliárd forintos kormánytámogatással induló Nemzeti Agykutatási Program olyan tudományszervezési projekt lesz, amelynek szellemi termékei itthon is hasznosulnak. Sürgette egyúttal „okos embereink” kiáramlásának megállítását, mert – mint fogalmazott – „nem elszigetelődni akarunk a világtól”, de a cél az, hogy ez egy „kétirányú utca” legyen.
Orbán Viktor egyúttal arra biztatta az agykutatási program vezetőit, hogy mivel „nincs a világtól elszigetelt világszínvonalú magyar tudomány”, külföldi előadókat és kutatókat is vonjanak be munkájukba. „Magyarország teljes jogú tagként kapcsolódjon be a nemzetközi tudományosságba!” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök beszédében arról is szólt: az elmúlt három-négy évben leginkább gazdasági kérdésekről szólt a politika, ugyanakkor az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése – amely Magyarországot „messze az EU-s átlag fölé helyezte a legfontosabb gazdasági mutatók területén” – azt vetíti előre, hogy a válság elleni küzdelem mellett „beférkőznek” a politika világába olyan témák is, mint a tudomány, a kultúra. A Nemzeti Agykutatási Program elnökének, Freund Tamásnak és csapatának „jó utazást kívánok a koponyák körül” – zárta szavait Orbán Viktor.
„Magyarországon a világon elsőként indul egy ilyen jelentős nemzeti agykutatási program”, amely a hazai agykutatás eredményeire alapozva egyedülálló eredményeket ígér – emelte ki Pálinkás József. Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar agykutatás kivételes ismertségnek örvend a világon, kutatóink munkáját és eredményeit nemzetközi tudományos várakozás és figyelem övezi, felfedezéseink új ismereteket és új eljárásokat teremtettek. Szólt arról, hogy a tudományos munka, amely az egyetemi, akadémiai és ipari kutatóhelyeken folyik, valós társadalmi igényekre és szükségletekre képes megbízható válaszokat és megoldásokat adni.
Freund Tamás kitért arra, hogy az agy betegségei civilizációnk súlyos társadalmi és gazdasági terhét jelentik, ám a megállapodással áttörés várható az agykutatás számos területén. „A globalizáció, a pénzügyi válságok révén rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása. Az agy- és elmebetegségek kutatásának kiemelt támogatása halaszthatatlan politikai feladat” – vélekedett a program vezetője.
A kormány a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból biztosít a Nemzeti Agykutatási Program megindítására négy évre 12 milliárd forintot. A projekt két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forintból gazdálkodó egyik alprogram célja a kutatóhelyek megerősítése, új kutatási témák, technológiák bevezetése. Az „A” alprogram alapját tíz intézmény konzorciális együttműködése képezi, ebben szerepel például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, a Richter Gedeon NyRt., továbbá az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája.
Az 5,6 milliárdos B alprogram elsődleges célja az „agyelszívás” visszafordítása, külföldön dolgozó kutatók alkalmazása. A rendelkezésre álló forrásokból 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig.
