A berkeley-i kutatók felfedezték, hogy a vérképző őssejtek öregedésével egyre romlik a mitokondriumaik hibajavító képessége. Sejtszinten az öregedést az élet során a külvilágból érkező stresszhatások akkumulálódó hatása okozza. Fontos megjegyezni, hogy itt a stressz nem a köznapi értelemben vett mentális nyomást jelenti, hanem mindenféle zavaró hatást, amely a sejtet éri a környezetből. Egerek őssejtjeit vizsgálva megállapították, hogy az öregedéssel csökken szirtuinszintjük. Ha e fehérje koncentrációját mesterségesen megemelték, azzal javították a mitokondriumok hibajavító aktivitását és regenerálódó képességét. Ezzel a sejtek működése a fiatalabb őssejtekéhez vált hasonlatossá.
Különösen érdekes, hogy a szirtuinkoncentráció emelkedése lassítja az őssejtek osztódását és a mitokondriumaik fehérjetermelését. Ennek magyarázatául a kutatás vezetője, Danica Chen, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem táplálkozástudományi és toxikológiai tanszékének munkatársa az egyetem sajtóközleményében a forgalmi dugók példáját hozza fel analógiaként: „A torlódást megszüntethetjük úgy, hogy kiemeljük az összes elakadt autót, de úgy is, ha megakadályozzuk, hogy újabb kocsik hajtsanak fel a sztrádára, ezzel időt hagyunk a veszteglő autóknak a továbbhaladásra”. Magyarul a fehérjetermelés lassításával a sejtek időt nyernek arra, hogy a hibásan összehajtogatott proteineket kijavíthassák.
Bár a kutatók természetesen abban reménykednek, hogy ez az új hatásmechanizmus idővel majd az öregedést befolyásoló kezelések kifejlesztéséhez vezethet, azt érdemes észben tartani, hogy jelenlegi tudásunk szerint az idősödés genetikai szabályozása legalább gének százainak összehangolt működésén alapszik, e felfedezés a sok reakcióút közül egyet tárhatott föl.
