Kiss Stefán Mónika, a múzeum szóvivője a történtekről a Hszinhua hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a lépést „megdöbbentőnek és sajnálatosnak” tartja. Sem a tulajdonos magánszemély, sem a szállítási vállalat nem adott magyarázatot a múzeum vezetésének a döntésről.
A szóvivő az MTI-nek szombaton elmondta: a tulajdonos nem indokolta meg döntését, de a szerződés szerint „megtehetik, hogy bármikor elviszik a tőlük kölcsönzött tárgyakat”.
A múzeum Múmiavilág című kiállítása, amelynek a szobor a központi darabja volt, Budapesten május 17-ig látható, majd Luxembourgba menne tovább. „Lehet, hogy ez a Buddha-múmia itt, Budapesten volt látható utoljára” – hangsúlyozta Kiss Stefán Mónika.
Az intézmény a hollandiai Assen város Drents Múzeumától kapta kölcsön a szobrot, amely egy magángyűjtő tulajdona, az illető 1996-ban vásárolta.
Szikossy Ildikó antropológus, a kiállítás egyik kurátora a Hszinhuának elárulta, hogy a múzeum péntek délelőtt kapott partnerétől egy telefonhívást, amelyben arról tájékoztatták, hogy a tulajdonos a szobor visszakérése mellett döntött és egy autó úton van érte. A tulajdonos maga nem jelent meg a csomagolásnál.
Korábbi hírekből úgy tudni, hogy a tulajdonos egy rést vett észre a szobor talapzatán, és gyanítani kezdte, hogy rejt valamit az alkotás. Miután tavaly az amsterdami Meander egészségügyi központban CT-vel megvizsgálták, kiderült, hogy a szoborban egy párnán ülő, 30-40 éves szerzetes 900 éve mumifikálódott teste van. Azt is megállapították, hogy a test önmumifikálásnak köszönhetően konzerválódott. A párnát 300 évvel később helyezték el alatta a szobor belsejében.
A természettudományi múzeumban szintén kiállított párnán talált kínai karakterekből arra lehet következtetni, hogy a szerzetes neve: Csang Liu-csüan.
A kínai médiában képes beszámolókkal nagy visszhangot kapott a budapesti kiállítás főszereplője, s nemrégiben megjelent hírek szerint a délkelet-kínai Fucsien tartomány Jangcsun nevű falujában élők állítólag „ráismertek”. Azt gyanítják, hogy azonos a templomukból 1995-ben ellopott Buddha-szoborral.
Szakemberek szerint a világon mára mindössze 20-25 önmagát mumifikált szerzetes teste maradt fent.
