Halált hozott a pestis: kell-e félnünk a régi kóroktól?

Fele sem tréfa: rég elfeledettnek hitt betegségek bukkantak fel. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a sok bevándorló.

Tavaly szeptemberben aggodalomra okot adó jelenségre hívták fel a figyelmet a Bonni Egyetem tudósai: ismét felütötte a fejét a háborús gócokban a gyermekbénulás. Arról, hogy kell-e tartanunk egy újabb járványtól, akkoriban az mno.hu megkérdezte Mészner Zsófia gyermekinfektológust, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatóját, aki azt mondta, hazánkban csak azok vannak veszélyben, akik nincsenek beoltva.

Ahogy ez az ügy lecsengett, máris jött a következő hír: Németországban egy másfél éves kisfiú kanyarójárványban vesztette életét. Tavaly és az idei év első hónapjaiban mintegy hét országból 22 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek. A magas átoltottságnak – Magyarországon magas azok száma, akik beoltatták magukat, gyermekeiket – hála, a kanyarótól sem kellett különösen tartanunk, bár az mno.hu által akkoriban megkérdezett szakértő szerint megnyugvásra sem lehet okunk, ugyanis az oltásellenes lobbi egyre hangosabban hallatja a szavát. A kanyaróról pedig azt kell tudni, hogy ha megnövekszik a potyautasok száma, akik azért nem oltatják be a gyermekeiket, mert hiszen a többi úgyis be van oltva, akkor bizony Magyarországon is kialakulhat járvány.

Alig telt el pár hónap, jött a következő tragédia: Spanyolországban egy hatéves kisfiú torokgyíkban vesztette életét, miután a szülei nem adatták be neki a kötelező védőoltást.

Épp már kezdtük elfelejteni ezeket az eseteket, amikor a napokban a külföldi lapok arról cikkeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy 16 éves fiú a középkor rettegett betegségében, a patkányok által terjesztett pestisben halt meg. Ezek az esetek óhatatlanul felvetik azt a kérdést, hogy a XXI. században tényleg rég elfeledettnek hitt betegségektől kell tartanunk? Dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusa szerint egyáltalán nincs kizárva, hogy régi kórokozók terjedjenek el. Úgy véli, ehhez azonban nagyon súlyos dolgoknak kell történniük – amelyek szerinte sajnos történnek is – mint a kolerajárványt magával hozó haiti földrengés vagy a pestis terjedését elősegítő madagaszkári árvíz. A pestis tehát nagyon nem tűnt el a földgolyóról, Madagaszkáron jelenleg is nagyon komoly járványt okoz a patkányokon élősködő bolhák terjesztette kór. Jó hír azonban, hogy az úgynevezett bubópestis – Madagaszkáron a pestises esetek 90 százaléka ide sorolható – antibiotikummal jól gyógyítható. A pestis másik fajtája, az úgynevezett tüdőpestis már nem sétagalopp, nemhiába a világ legveszélyesebb biológiai fegyvere: 24 órán belül ugyanis halált okoz a légutakon terjedő betegség. A pestis Madagaszkáron túl még az orosz sztyeppéken és az Amerikai Egyesült Államok közép-nyugati vidékén a mai napig is előfordul, de szerencsére 99 százalékban gyógyítható. A 16 éves, pestisben elhunyt fiúnak valószínű valami gond lehetett az immunrendszerével, azért vitte el a kór – véli Szlávik.

A haiti földrengés következtében fellépő vírus a mai napig is több mint 10 ezer megbetegedést okoz. Fennmaradását és terjedését az egészséges ivóvízhiány okozza, kórokozója ugyanis az édesvizekben érzi jól magát. A kolerajárvány Szlávik szerint még hosszú évekig, évtizedekig fog tartani, ha egy járvány egyszer ugyanis felüti a fejét, az 10-15 évig kiirthatatlan lesz. A kolera szerencsére nem egy sunyi kórkép, lappangási ideje mindössze 1-2 nap, így nem kell tartani attól, hogy a kórt tömegesen hurcolnák be Európába. Elenyésző esetekre van ugyan példa, Magyarországra például egy Indiából hazaérkezett segédmunkás hozta be a jól gyógyítható betegséget. A kolera egyébként Indiában és Afrikában is jelen van és fertőz.

A harmadik – szerettük volna már örökre elfelejteni, de nem lehet – kór a hosszú-hosszú évek során emberről emberre terjedő lepra. A WHO korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra eltünteti a föld színéről a ma már viszonylag könnyen gyógyítható betegséget. Mint Szlávik János elmondta, ez nem sikerült: Nigériában évente még a mai napig négyezren betegszenek meg a kórban. Az infektológus szerint ez azért van, mert az AIDS-hez hasonlóan a leprában szenvedők a megbélyegzéstől félve nem fordulnak orvoshoz. A lepra jelenleg elsősorban Afrikában, Brazíliában, Indiában, Pakisztánban, Egyiptomban okoz megbetegedéseket.

Két olyan betegséget kell említenünk, amelyik a szubtrópusi vidékekről könnyen Magyarországra hozható: a szúnyogok terjesztette csikungunya- és a dengue-láz. Az elsősorban Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában előforduló, lázas izomfájdalommal járó, az influenzához hasonlító betegség könnyen terjed. Szlávik szerint ennek az egyik oka a globális felmelegedés, aminek következtében a szúnyogok egyre nagyobb területeket képesek meghódítani, a másik pedig, hogy ezek az élősködők rezisztensek már a különböző rovarirtó szerekre, illetve a harmadik ok az említett területek egészségügyi rendszerének fejletlensége.

Szlávik szerint van esély, hogy egyes kórképek egyre közelebb kerüljenek Európához, sőt akár Magyarországon is felbukkanjanak, különösen most, hogy ennyi bevándorló érkezik hazánkba. Nem is olyan régen például egy Magyarországra érkező afgán menekültnél maláriát diagnosztizáltak. És hogy milyen betegségeket hozhatnak még a menekültek? Az infektológus által ismertetett, korábban készült tanulmány szerint AIDS-et, illetve az A és B típusú májgyulladást, továbbá a fáradtság, mosdatlanság és kimerültség okozta egyéb fertőző betegségeket. Szlávik azonban azt mondta, pánikra semmi ok, mert „a bevándorlók több hónapon keresztül, gyalog érkeznek Magyarországra, addigra, mire hazánkba érnek, remélhetőleg meggyógyítják őket másutt”. Az infektológus elmondta, hogy nem elég, hogy felbukkannak a rég elfeledettnek hitt betegségek, még újabb és újabb vírusok is megjelennek, gondoljunk csak a MERS koronavírusra, a madár vagy a sertésinfluenzára. Mint hangsúlyozta: az infektológiának oda kell figyelnie ezekre a kihívásokra, a fertőző betegségeket nem lehet leírni az orvostudományban.

Szlávik szerint a legyőzött betegségek visszatérésének egyik lényeges oka az egyre terjedő oltásellenesség. Szerinte ha tudnánk, hogy az afrikai országokban több százezer gyerek hal meg kanyaró következtében, akkor nem elleneznék sokan ennyire az oltásokat. Abszurd, ha belegondolunk, hogy mit nem adna egy afrikai ország, ha DiPerTe ellen olthatná a gyerekeket, Európában meg újabban kézzel-lábbal hadakoznak ellene – emelte ki. De gondoljunk csak bele, mennyire izgalmas bedobni a köztudatba – annak ellenére, hogy nem igaz – hogy az oltás higanyt tartalmaz. A szenzációra rögtön ráül az internet népe, mert jól hangzik és még fel is lehet tupírozni, sokan pedig saját jó szülőségüket igyekeznek maguk és mások előtt bizonygatni azzal, ha nemet mondanak a vakcinára. „Micsoda? Hogy higannyal oltsam be a gyerekem? Soha!” – valahogy így. Kényes kérdés továbbá, hogy ha valaki oltás után betegszik meg. Lehetetlen bebizonyítani, hogy az a 10 millióból egy eset valóban a vakcina következménye-e – hangsúlyozta az infektológus. Szlávik szerint ebben a világban, ahol az emberek mértéktelenül pusztítják magukat dohányzással, alkohollal, nem egészséges ételekkel, nem azt az egytizednyi milliliter oltást kell bűnösként kikiáltani.

Fontos továbbá, hogy egyes oltásoknak az idő előrehaladtával csökken a hatásuk, így bizonyos időközönként ismétlésre szorulnak. Ezzel kapcsolatosan az mno.hu korábban infektológust kérdezett, cikkünket itt olvashatja.

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség. Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (Paul-Louis Simond jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). Európában alig három év alatt a lakosság egyharmada, mintegy 25 millió ember halt meg a gyilkos betegségben. Érdekesség, hogy a járvány elterjedése vélhetően a mongoloktól eredeztethető, akik úgy szabadultak meg a pestis miatt elpusztult katonáiktól, hogy a holttesteket átlőtték a Kaffa városából menekülő genovai hajókra. Az itáliai flotta pedig egyenesen Európába vitte a kórt.

A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Kiindulópontjai általában a meleg, szerves anyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok, innen terjed szét a betegség. A betegség súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. Csak a 2010-es haiti földrengés utáni járványban körülbelül 30 000 betegből mintegy 4500 halt meg.

A lepra vagy Hansen-betegség (régi magyar nevén bélpoklosság) egy idült, fertőző betegség. A Mycobacterium leprae okozza, amely a TBC kórokozójához hasonlít. Lappangási ideje változó, pár hónaptól akár 40 évig is terjedhet. A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, mely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a zsigereket is. Jelenleg 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítható.

(forrás: Wikipédia, MNO)