Két olyan betegséget kell említenünk, amelyik a szubtrópusi vidékekről könnyen Magyarországra hozható: a szúnyogok terjesztette csikungunya- és a dengue-láz. Az elsősorban Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában előforduló, lázas izomfájdalommal járó, az influenzához hasonlító betegség könnyen terjed. Szlávik szerint ennek az egyik oka a globális felmelegedés, aminek következtében a szúnyogok egyre nagyobb területeket képesek meghódítani, a másik pedig, hogy ezek az élősködők rezisztensek már a különböző rovarirtó szerekre, illetve a harmadik ok az említett területek egészségügyi rendszerének fejletlensége.
Szlávik szerint van esély, hogy egyes kórképek egyre közelebb kerüljenek Európához, sőt akár Magyarországon is felbukkanjanak, különösen most, hogy ennyi bevándorló érkezik hazánkba. Nem is olyan régen például egy Magyarországra érkező afgán menekültnél maláriát diagnosztizáltak. És hogy milyen betegségeket hozhatnak még a menekültek? Az infektológus által ismertetett, korábban készült tanulmány szerint AIDS-et, illetve az A és B típusú májgyulladást, továbbá a fáradtság, mosdatlanság és kimerültség okozta egyéb fertőző betegségeket. Szlávik azonban azt mondta, pánikra semmi ok, mert „a bevándorlók több hónapon keresztül, gyalog érkeznek Magyarországra, addigra, mire hazánkba érnek, remélhetőleg meggyógyítják őket másutt”. Az infektológus elmondta, hogy nem elég, hogy felbukkannak a rég elfeledettnek hitt betegségek, még újabb és újabb vírusok is megjelennek, gondoljunk csak a MERS koronavírusra, a madár vagy a sertésinfluenzára. Mint hangsúlyozta: az infektológiának oda kell figyelnie ezekre a kihívásokra, a fertőző betegségeket nem lehet leírni az orvostudományban.
Szlávik szerint a legyőzött betegségek visszatérésének egyik lényeges oka az egyre terjedő oltásellenesség. Szerinte ha tudnánk, hogy az afrikai országokban több százezer gyerek hal meg kanyaró következtében, akkor nem elleneznék sokan ennyire az oltásokat. Abszurd, ha belegondolunk, hogy mit nem adna egy afrikai ország, ha DiPerTe ellen olthatná a gyerekeket, Európában meg újabban kézzel-lábbal hadakoznak ellene – emelte ki. De gondoljunk csak bele, mennyire izgalmas bedobni a köztudatba – annak ellenére, hogy nem igaz – hogy az oltás higanyt tartalmaz. A szenzációra rögtön ráül az internet népe, mert jól hangzik és még fel is lehet tupírozni, sokan pedig saját jó szülőségüket igyekeznek maguk és mások előtt bizonygatni azzal, ha nemet mondanak a vakcinára. „Micsoda? Hogy higannyal oltsam be a gyerekem? Soha!” – valahogy így. Kényes kérdés továbbá, hogy ha valaki oltás után betegszik meg. Lehetetlen bebizonyítani, hogy az a 10 millióból egy eset valóban a vakcina következménye-e – hangsúlyozta az infektológus. Szlávik szerint ebben a világban, ahol az emberek mértéktelenül pusztítják magukat dohányzással, alkohollal, nem egészséges ételekkel, nem azt az egytizednyi milliliter oltást kell bűnösként kikiáltani.
