Így lehet túlélni egy cápatámadást

Sok magyar nem is tud róla, hogy idén is a nagy fehér cápák kedvenc öblei felé indult el nyaralni – ezért nem árt fejben tartani pár dolgot.

Fanninget egy dél-afrikai vizeken tartott szörfversenyen támadta meg egy cápa, amelyet rúgásokkal, ütésekkel tartott távol magától, míg a szervezők motorcsónakkal elkergették.

A prevenciós javaslatokkal tele az internet: óvatosan bánjunk a szörfdeszkával, mert a sziluettünk alapján fókának nézhet a cápa, ne menjünk vérző sebbel a vízbe és hasonlók – ugyanakkor ha mégis szembetalálnánk magunkat a rettegett ragadozóval, a Telegraph azt javasolja, hogy először is ragadjunk magunkhoz fegyver gyanánt bármit, ami a kezünk ügyébe akad – kést, szigonyt, evezőt, hiszen még mindig jobb, ha ebbe harap a cápa, mintha belénk.

Ne játsszuk el, hogy halottak vagyunk, mert ezzel csak egy könnyű vacsorára invitáljuk a ragadozót, akinek így védekezésünkkel sem kell számolnia – ehelyett arra ügyeljünk, hogy minél távolabb maradjunk az állattól és soha ne veszítsük szem elől. Keressünk valami szilárd fedezéket a hátunknak – csónakot, sziklát, zátonyt –, ezzel felére csökkentjük a szögeket, ahonnan a cápa meglephet minket, és megduplázzuk esélyünket a túlélésre.

Üssük meg minél többször, lehetőleg teljes erőből a cápát – ahogy Fanning is tette – lehetőleg az orrán, ezzel meglephetjük az állatot. Készüljünk fel arra, hogy végső esetben nekünk is támadnunk kell, ujjakkal marjunk bele a hal szemébe, kopoltyújába, mivel ezek a legérzékenyebb pontjai. Ha már elkapott minket a cápa, akkor se adjuk fel: kellően heves válaszcsapásokkal még ekkor is van esély arra, hogy elriasszuk az állatot – erre is akadt már jó néhány példa.

A brit portál összeállítása hasznos lehet nekünk is, hiszen az utazási irodák adatai szerint a legtöbb külföldre utazó magyar turista alapvetően tengerparti országokban tervezi eltölteni a szabadságát. Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) kommunikációs bizottságának tagja a köztévében nemrég azt mondta: a magyarok Görögország után a legtöbben Törökországot, Egyiptomot, Bulgáriát, Horvátországot, Olaszországot és Máltát veszik célba.

Az Origo összeállítása szerint a Földközi-tengeren 9 különböző cápafaj jelenthet potenciális veszélyt az emberre, köztük az akár 6,5 méter hosszúra megnövő nagy fehér cápa, amely legtöbb támadását éppen a magyarok körében olyannyira kedvelt észak-adriai, horvát és olasz partvidékeken követte el. Ráadásul a lassan újjáéledő tonhalállománynak köszönhetően a nagy fehérek száma évtizedek után újra emelkedőben van, köztük igazi, öt méternél hosszabb óriásokkal – a világrekorder, 7 méter 17 centiméter hosszú példányt a Málta melletti Filfla szigeténél fogták ki, az ilyen méretű halak pedig már a csónakokat is hajlamosak megtámadni. Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni: az ilyen támadások igen ritkák, a Földközi-tenger, és különösen az Adria térségében úszkáló cápák nagy része pedig ártalmatlan fajokhoz tartozik.

Alapvetően – a nagy számok törvénye alapján – roppant kicsi az esélye annak, hogy az ember cápatámadás áldozatává váljon: az egész világon az elmúlt másfél évszázadban pedig összesen 2777 úgynevezett nem kiprovokált cápatámadást jegyeztek fel. A legveszélyesebb térségnek pedig továbbra is Dél-Afrika, Ausztrália és Kalifornia partvidéke számít.