Óriástoronyból figyelik a klímaváltozást

Hatalmas előrelépés jöhet a globális felmelegedés folyamatának pontosabb megismerése felé.

A fehér és narancssárga színű torony az Amazon Tall Tower Observatory (ATTO) nevet kapta. Az eszköz hatalmas segítséget nyújthat ahhoz, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozás folyamatát, valamint felismerjük az esőerdők nélkülözhetetlen szerepét – írja a The Jakarta Post.

Mintegy 325 méteres magasságával a megfigyelőállomás túlszárnyalja az Eiffel-tornyot és a híres, The Shard nevű londoni felhőkarcolót is.

A gigantikus építmény Manuas városától mindössze 150 kilométerre fekszik, és a szakemberek számára hajóval is megközelíthető.

„A várostól és az emberi behatástól távol viszonylag tiszta adatokat tudunk gyűjteni” – mondta Meinrat Andrae, a német Max Planck Biofizikai és Kémiai Intézet igazgatója. Munkájuk során együttműködnek a brazil Amazonas-kutató Intézettel (INPA) is. A torony létesítését egyébként Brazília és Németország fele-fele arányban finanszírozta.

Lakatos Mónika éghajlatkutató az MNO-nak elmondta: valóban nagy jelentősége van a helyszín megválasztásának, mivel ezen a területen van Földünk legnagyobb esőerdője, és a helyszín távol esik az antropogén hatásoktól. „Dél-Amerikában ez egy egyedülálló lehetőség lesz az esőerdő fizikai-kémiai folyamatainak a tanulmányozására” – hangsúlyozta a szakember.

Mint mondta, az esőerdők és az éghajlatváltozás kapcsolata rendkívül összetett, ugyanis a melegedésért felelős szén-dioxid-többlet serkentőleg hat az állományra, ez pedig ellensúlyozhatja is a globális átlaghőmérséklet-emelkedés miatt fellépő szárazságok káros következményeit.

Gazdag élővilág

Az Amazonas-medence esőerdeje a Föld egyik legnagyobb fajgazdagságú területe. Több mint 40 ezer növényfajnak ad otthont, 2200 különböző hal található meg vizeiben, és 427 emlőst jegyeztek fel eddig. A rovarfajok számát 2,5 millióra becsülik. A majmokon, különleges színezetű békákon kívül a nagy termetű papagájok adják az esőerdők jellegzetes fajait, de a jaguár vagy a leghatalmasabb kígyó, az átlagosan 5-6 méteres testhosszt elérő zöld anakonda is az Amazonas jelképének tekinthető.

Az obszervatórium a maga nemében a legmagasabb, ám a világ más részein is léteznek hasonló megfigyelőállomások. Ilyen például a közép-szibériai Zotino Tall Tower Observation Facility (ZOTTO) elnevezésű, 300 méter magas torony.

A FLUXNET globális mérőhálózatot is érdemes megemlíteni, amely 683 mérőtoronyból áll szerte a világon, öt kontinensen és a legkülönbözőbb környezetben elhelyezve, így trópusi esőerdőben, sivatagban, szavannán, tundrán, tajgán, jeges, sziklás környezetben, az északi szélesség 70. és a déli szélesség 30. foka között – hangsúlyozta Lakatos Mónika. Magyarország is tagja ennek a hegyhátsáli 248 méter magas mérőtoronnyal, amely a háttérszennyezettség mérésére szolgál.

Ugyanakkor az Amazonas-medence új klímamegfigyelő tornya sokak szerint – elsősorban földrajzi elhelyezése miatt – az egész világ harcát szimbolizálja.

A tudósok többsége egyetért abban, hogy a 20. század második felétől megugrott az üvegházgáz-kibocsátás, ami egy igen veszélyes felmelegedési folyamatot indított el. Az egészséges erdők talán a legfontosabb fegyvert jelenthetik a légkörbe kerülő gázok ellen, azonban a fakitermelés és a mezőgazdasági okokból történő irtás egyre nagyobb problémát jelent az Amazonas-medencében.

A washingtoni székhelyű Center of Global Development nevű kutatóintézet száz ország műholdfelvételeit elemezte. Eredményeik szerint a következő 35 évben 289 millió hektár trópusi őserdőt vágnak ki a Földön.

„Az esőerdőknek jelentős szerepe van a globális szénciklusban, így a környezetükben nyomon kell követni a szénmérleg alakulását” – magyarázta Lakatos Mónika. Mint mondta, a trópusokon folyó erdőirtások körülbelül évi 6-7 milliárd tonnával járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

A mérőtornyon elhelyezett műszerekkel a szén-dioxid, a dinitrogén-oxid, a metán, valamint különböző aeroszolok koncentrációját mérhetik, és arra is lehetőség nyílik, hogy az esőerdő néhány száz kilométerre kiterjedő áramlásmódosító hatását tanulmányozzák – fűzte hozzá a klímaszakértő.

Egyes becslések szerint a melegedés következtében 53 milliárd tonna szén szabadulhat fel a tüzek révén a trópusi területekről, elsősorban az Amazonas térségéből – hangsúlyozta Lakatos Mónika, hozzátéve: ezzel szemben a szén-dioxid jótékony, növényfejlődést serkentő hatása akár 319 milliárd tonnányi szén újbóli elraktározását eredményezheti.

A tornyot, mely mintegy 7,4 milliárd dollárba került és 15 ezer darabból áll, szombaton avatták fel, ám még egy ideig nem gyűjt adatokat. Az eszközt a régió már létező, kisebb – egy 50 és egy 80 méter magas – megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni abból a célból, hogy a hosszú távú éghajlati hatásokat tanulmányozzák. Az ATTO – elsősorban magasságának köszönhetően – komoly előrelépést jelenthet a korábbi módszerekhez képest, a kutatók több száz kilométeres távolságig lesznek képesek nyomon követni a légtömegek változását és mozgását.

Hatalmas károkat okoz az amazóniai erdőirtás

Az amazóniai fakitermelés mértéke az egekbe szökött – derül ki az IMAZON nonprofit szervezet elemzéséből, melyet műholdas képek alapján készítettek. Az elemzés 2014 augusztusában 136 százalékos, míg októberben 467 százalékos növekedést mutatott. „Az érték tehát több mint duplájára emelkedett” – magyarázta Phillip Fearnside ökológus.