Egységes digitális piac megteremtésén dolgozik az EB

Emellett a magyar kormányzat a hazai infrastruktúra-fejlesztés területén lépett előre a legtöbbet.

Ebben az évben Siófokon tartják az 16. Internet Hungary rendezvényt. Az eseményen Nagy-Rothengass Márta, az Európai Bizottság osztályvezetője arról beszélt, hogy a tagországokkal folytatott konzultáció eredményeként az Európai Bizottság többek között az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok harmonizálásáról nyújtott be javaslatot, és a csomagküldő szolgálatok árainak átláthatóságáért, valamint az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás leépítéséért tett lépéseket. A fogyasztói bizalom erősítése érdekében felülvizsgálják a fogyasztói együttműködésről szóló rendeletet, nyitott panasz-továbbadási és válaszlehetőséget biztosítanak, így akár egy Svédországból rendelt csomag esetén is könnyebben megoldható a panaszkezelés – tette hozzá az osztályvezető.

Mint mondta, az online magyar lakosság 40 százaléka vásárló, a fogyasztóknak azonban csupán 12 százaléka vásárol idegen nyelvű netboltban, és az online áruházaknak is csak mindössze 15 százaléka többnyelvű, ami megnehezíti az e-kereskedelem nemzetközi terjedését. Nagy-Rothengass Márta beszámolt arról is, hogy statisztikák szerint a magyar kis- és középvállalkozások forgalmának 6,6 százaléka származik online kereskedésből, ami 2 százalékponttal marad el az EU-átlagtól. A nagyvállalatoknál ez az arány ugyanakkor 32 százalék, több mint 10 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot.

Az eseményen felszólalt Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára is, akinek ismertetése szerint 883 ezer magyarországi háztartásban nem érhető el a legalább 30 megabites szolgáltatás, de ezek közül mintegy félmillió hozzáférését önkéntes vállalásként biztosítják a szolgáltatók. A fejlesztésre 68 milliárd forintnyi vissza nem térítendő és 10 milliárdos visszatérítendő forrás áll rendelkezésre, és van olyan térség, ahol a költségek 90 százalékát pályázati forrásból fedezhetik – jegyezte meg. A hazai hálózatról azt mondta, főleg az ország délnyugati részén kedvezőtlen jelenleg a helyzet, de Budapest egyes kerületeiben is vannak komoly problémák.

Hozzátette: a kormányzat a digitális ökoszisztéma valamennyi területére koncentrál, de a legnagyobb előrelépés az infrastruktúra-fejlesztés területén történt, és itt várató a legkomolyabb eredmény. Megemlítette azt is, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb hálózatfejlesztési projektje során a tervezéstől a kivitelezésig együttműködik a kormányzat a piaci szereplőkkel. A legfontosabb tapasztalat az volt, hogy nem pénzt kell osztani és elengedni a projektet, hanem végig nyomon kell követni, hogy a közpénz hasznosul-e – jegyezte meg hozzátéve, hogy az együttműködéshez folyamatos kontroll is társul.