Évente egymillió maláriás esetet okozhatnak a duzzasztógátak

A vízgyűjtők ideális környezetet jelentenek a betegséget terjesztő szúnyogoknak.

A Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) és a Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport (CGIAR) szakemberei 1268 fekete-afrikai vízgyűjtő medencére terjesztették ki a vizsgálatukat, és megállapították, hogy kétharmaduk fekszik maláriagócpontokon.Ez azt jelenti, hogy nagyjából 15 millió ember él olyan víztározók öt kilométeres körzetében, ahol fennáll a halálos kimenetelű trópusi betegség elkapásának kockázata. A tanulmány vezető szerzője, Solomon Kibret szerint ez legalább négyszerese a korábban becsült adatoknak.A kutatók szerint a hatalmas vízgyűjtők ideális tenyészhelyet jelentenek a maláriát terjesztő Anopheles szúnyogfajok nőstényeinek.„A gátak állnak az afrikai fejlesztések jelentős részének középpontjában. Egyértelműen számos haszonnal járnak: hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az élelmiszer-biztonsághoz, ám számolni kell a maláriával kapcsolatos mellékhatásaikkal is, különben aláássák a fenntartható fejlődéséért tett erőfeszítéseket az országban” – húzta alá Kibret.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján évente nagyjából 174 millió maláriás megbetegedés történik Fekete-Afrikában. A szakemberek szerint az afrikai kormányoknak mérlegelniük kellene a hatalmas gátak építésével járó ökológiai és egészségi következményeket. A gátak újratervezésével, szúnyoghálók szétosztásával és a maláriaszúnyogok lárváival táplálkozó halak betelepítésével csökkenteni lehetne a fertőzések számát – vélik a tanulmány szerzői.A témában úttörőnek számító tanulmány szerint a következő néhány évben megépülő 78 új duzzasztógát évente további 56 ezer új maláriás esetet fog eredményezni a régióban.