A biológiai anyagból készült, mintegy öt milliméter átmérőjű eszközzel végzett kísérletek azt mutatták, hogy akár hasi zsírba, akár a bőr alá ültették be, az implantátum felszívta a szervezetben keringő rákos sejteket – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications szaklapban ismertetett tanulmányt. Az implantátum azt a folyamatot utánozza, amikor a test különböző részeinek immunsejtjei magukhoz vonzzák a daganatról leváló rákos sejteket, részletezték a kutatók, akik azt találták, hogy ezek az immunsejtek „letáboroznak” az implantátumon – ez a szervezet természetes válasza, ha idegen test kerül bele –, és magukhoz vonzzák a rákos sejteket.A kísérletek kezdetén a kutatók megjelölték a daganatsejteket, hogy fényük miatt könnyen nyomon követhessék őket, majd speciális képalkotó technikára váltottak, amivel különbséget tudtak tenni a rákos és az egészséges sejtek között. Azt találták, hogy így ki lehet mutatni az implantátummal „elkapott” tumorsejteket.Amikor megszámolták a vándorló daganatos sejteket az egerek implantátumos és implantátum nélküli csoportjában, azt látták, hogy az eszköz egyrészt „elkapta” a beteg sejteket, másrészt csökkentette a szervezet más helyein jelen lévő tumorsejtek számát.A kutatók hosszú ideje próbálják még korai stádiumban kimutatni a rákos sejtek terjedését, vagyis az áttétek képződését, de a véráramban kevés kering ezekből a sejtekből, így nehéz a nyomukra akadni.Lonnie Shea, a Michigani Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, már tervezik a klinikai teszteket, amelyben emberek vesznek részt, és azt vizsgálják majd, hogy az emberi szervezetben is ilyen hatékony-e az implantátum, valamint biztonságos-e a kezelés.Az Egyesült Királyság Rákkutató Intézete (Cancer Research UK) adatai alapján tíz rákos halálozásból kilenc esetben az áttét képződése bizonyult végzetesnek.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
