A vizsgálatban 11 önkéntes vett részt, akik meghatározott időt töltöttek az egyszemélyes, alaposan fertőtlenített kísérleti kamrákban. A kutatók összesen 312 levegő- és pormintát gyűjtöttek, amelyekben a genetikai vizsgálatok során sok ezer különféle mikroorganizmust azonosítottak – olvasható az (e)Science News tudományos hírportálon.
A kutatók az összes résztvevő környezetében kimutatták az olyan mikroorganizmusokat, mint például a szájüregben megtalálható Streptococcus, vagy a bőrön tenyésző „pattanásbaktérium”, a Propionibacterium acnes, és a Corynebacterium. Ugyanakkor a mikrobiális „felhők” összetételükben jelentős eltéréseket mutattak, ráadásul a mintavételtől számítva 4 órán belül megőrizték az egyéni, a „kibocsátó” személyhez köthető sajátosságaikat.
„Első ízben sikerült demonstrálni, hogy mindenki személyre szabott bakteriális felhőt bocsát ki” – fogalmazott James F. Meadow, a tanulmány első szerzője, aki szerint a kutatások egyrészt segítenek megérteni, hogy miként hat az emberi mikrobiom az egyén közvetlen környezetre, másrészt kideríteni, hogy miként terjednek a fertőzések egy-egy épületen belül. Az eredményeknek van kriminológiai aspektusa is, hiszen felvetik annak a lehetőséget, hogy távlatilag a mikrobiom-lenyomat alapján bizonyítani lehet, tartózkodott-e az adott személy valahol, vagy sem. Azt viszont a kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy egyes személyek bakteriális „felhője” kimutatható-e a tömegben.
A mikrobiom az emberi bőr felszínén és testüregeiben élő, elképzelhetetlen mennyiségű mikroorganizmus, amely dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel. A mikrobiom összetételét befolyásolja a táplálkozásunk, az anyagcserénk, az immunrendszerünk működése. Ugyanakkor a mikrobiom által kiválasztott jelentős mennyiségű anyagcseretermék (metabolit) a véráramba kerülve hatással van az emberi szervezet metabolizmusára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!