Nagy segítséget kapnak a fogyatékkal élők Budapesten

Az okoseszközökre letölthető alkalmazással könnyebbé válik a belvárosi jövés-menés.

Szeptember 10-én mutatták be a Route4U kerekesszékkel közlekedők számára kifejlesztett térképes alkalmazását. Igaz, még gyermekcipőben jár, ám Rómát sem egy nap alatt építették: viszonylag kevés idő alatt sikerült egy könnyen kezelhető, átlátható és informatív applikációt létrehozni, melynek további fejlesztése folyamatosan zajlik – és ami a lényeg: nemcsak informatikusok, hanem a nagyközönség bevonásával is.

A friss őszi délelőttön kisebb, ám annál izgatottabb tömeg gyűlt össze a Design Terminal mögötti átjárónál, hogy részt vegyen a Magyar Turizmus Zrt.-vel karöltve rendezett városi sétán. A jelenlevők nagy része régi ismerősként üdvözölte egymást. Rövid bevezető után csoportokra oszolva elindultak az Imagine Budapest és a Budapest Underguide által összeállított programokra.

Mindegyik csoport más tematika szerint haladt egyórás túráján, azonban a kezdő- és a végpont ugyanaz volt. Szerkesztőségünk tagjai a Legek csapatba kerültek, amelyet az Imagine Budapest munkatársa vezetett, érintve a Vörösmarty teret, a Váci utcát, a Duna korzót, majd a Kempinski Hotel Corvinust. A résztvevőknek kiosztott, kötött programot tartalmazó papírost szorongatva vágtunk neki a kilométereknek. A kezdeti lelkesedés után a Régiposta utcai McDonald’stól a Belvárosi plébániatemplomhoz igyekezvén magunk is rádöbbentünk, mennyire „élhető” a főváros a fogyatékossággal élők számára: két kereszteződésnél a tíz centimétert is meghaladó szintkülönbségnek a velünk tartó kerekesszékes hölgy inkább nem mert nekivágni – és ez csak kettő azon számtalan elágazás közül, melyeken nap mint nap munkába sietve átlépünk. A túravezetőn is látszott a meglepődöttség, és sűrű bocsánatkérések közepette indult tovább, tartanunk kellett a kitűzött programtervet, hiszen ott volt nálunk a brosúra.

„Ha visszamegyünk az időben oda, amikor lesérültem, és először kaptam meg ezt az aktív széket, úgy éreztem magam Budapesten, mint egy pionír: sosem tudhattam, mi jön velem szembe, milyen csatákat kell vívnom, telefonon kellett nyomozni, mi hogyan működik” – kezdte a sajtótájékoztatót Vincze Zoltán, aki korábban szerkesztő-rendezőként dolgozott televíziós műsorokban. „Mikor Péterékkel (Bodó Péter, az egyik ötletgazda – a szerk.) megismerkedtem és megláttam az appot, hatalmas megkönnyebbülést éreztem, mivel ez egy tb-támogatás nélkül is működő dolog.”

„Amivel évek óta küzdök, és célom, hogy kimozdítsuk a fogyatékost otthonról – mind munkahelyteremtés, mind szórakozás szempontjából. Bárhová megyek, mindig ugyanazt a hatvan-hetven fős réteget látom, aminél sokkal többen vagyunk. Ám még ha meg is teremtjük számukra a sportolási vagy az említett szórakozási lehetőségeket, akkor sem moccannak – számolt be tapasztalatairól. – Ugyanakkor talán ez lesz az az applikáció, melynek hatására el mernek indulni, vagy környezetük elkezdi piszkálni őket, hogy »Mozdulj már meg, öreg!« Remélhetőleg a jelenlegi 80-100 fős kemény mag bővülni fog, mert vannak parlagon heverő emberek, és szükség van rájuk.”

Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója szerint emiatt fontos, hogy legyen interakció a „nem létező” kerekesszékes társadalom és a vállalat között. Nehézségnek nevezte, hogy korábban nem találtak olyan partnert, amely „egyedüliként, mindenki által elfogadva, ernyőszervezetként a kerekesszékeseket képviselte volna a turizmus szempontjából. Vannak klassz, nagyobb és kisebb civil kezdeményezések, de közülük nehéz volt kiválasztani a legmegfelelőbbet arra, hogy végigmenjen, végigcsinálja, és elmondja a rossz és jó tapasztalatait.”

Kifejezett kérésként jelent meg, hogy a nem kerekesszékkel közlekedők ne igazán véleményezzék az alkalmazásban, hogy szerintük mi számíthat akadálynak, mivel könnyen tévútra vezethetik a célközönséget. „Az automatikus mérésben tudnak segíteni, ám a helyek akadálymentességének felmérésében nem. Óvatosnak kell lenni, mert akinek nincs tapasztalata, nem megfelelően kategorizál” – mondta Bodó Péter. Vincze Zoltán csatlakozott hozzá: „Annyiban kicsit önző vagyok, hogy ez a miénk. A nagy őszinteségnek mindig bukta a vége, mert nem ért hozzá: én is jártam úgy sokszor, hogy azt hittem, simán megoldom, de nem.”

A rendezvényen résztvevő Till Attila műsorvezető az applikációval kapcsolatban elmondta: bizakodóan áll a fejlesztés jövőbeni sorsához. „Ez kiváló közösségi dolog, hiszen mindenki hozzátehet interaktív módon.”

Bodó Péter, a Route4U egyik alapítója a sajtótájékoztató után mesélt az MNO-nak a projekt létrejöttéről. „Már korábban kijöttünk egy budapesti kerékpáros útvonaltervezővel, majd babakocsis kalandok után a kerekesszékkel közlekedők felé fordultunk. Az ötlet tavaly június körül született, és azon melegében, augusztusban térképezést végeztünk önkéntesekkel a Design Terminalnál. Szeptembertől decemberig részt vettünk az Igen programban [képzéseik innovátorok fejlődését, valamint társadalmi innovációs projektek és startupok elindítását támogatják – a szerk.], majd idén januárban kezdtük fejleszteni az appot. Április környékén a Design Terminal Smart City Lab pályázatának [amely lehetőséget ad kreatívipari szereplők számára a városfejlesztés és technológia kapcsolatának kiaknázására – a szerk.] révén részt vehettünk egy négy hónapos inkubációs programban, melynek lassan vége. Hosszú távú célunk, hogy teljesen személyre szabott navigációt adjunk: ha valaki megadja, hogy a 10 centis padka vagy a 68 centis ajtónyílás még ideális, akkor külön színezve lesznek számára a megfelelő helyek.”

Az alapító kérdésünkre elmondta, hogy a munka – tehát belső kerületek akadálymentes térképének előállítása – finanszírozása három részből tevődött össze: beletartozott az alkalmazásfejlesztés, melyet a Design Terminal támogatott 2,5 millió forinttal, korábban az alapítók saját tőkéje, illetve egy magánszemély bőkezű hozzájárulása. „Reméljük, hogy valós társadalmi problémán segíthetünk egy kis, ötfős csapattal.”

A jövőbeni kitűzött célokról Bodó Péter határozottan beszélt: „Szeptember 26-án Győrben lesz egy akadálymentesség-térképezés, melyet az országos nyitás kezdeteként is vehetünk, hiszen érdeklődnek még Gyulából, Veszprémből és Békéscsabáról is. Decemberre elkészülnek az iOS operációs rendszerre menthető, év végére pedig az angol, német, holland, spanyol nyelven használható változatok – ezt pedig nemcsak a Magyarországra látogató turisták miatt mondom. Érkezett már megkeresés Bécsből, Svájcból, Vancouverből és Torontóból, úgyhogy szeretnénk terjeszkedni és három éven belül nemzetközi porondra vinni.”