A szárnyas gyíkok (pteroszauruszok) közé tartozó teremtmény éles fogaival és nagy fejével lesújtva ragadta meg krokodilhoz hasonló áldozatait a mintegy 210 millió évvel ezelőtti sivatagi környezetben. Az állat alsó állkapcsának mindkét oldalán két agyar és 28-28 fog sorakozott.
A szakemberek szerint ez az első ismert triászkori pteroszauruszkövület, amelyet Észak-Amerikában találtak, és a felfedezés azért is jelentős, mert pótolhatja a hiányzó láncszemet a korai, kisebb pteroszauruszok és a későbbi, nagyobb példányoktól származó fosszíliák sorában.
Az egyelőre név nélküli pteroszauruszt egy egyetemista fedezte fel tavaly, a lelőhely egy 136 kilogrammos homokkőtömbjének a vizsgálatakor. Az állat koponyája és szárnycsontjai kiváló állapotban maradtak fenn, ami ritkaságnak számít a pteroszauruszok esetében.
A utahi Brigham Young Egyetem paleontológusaként dolgozó Brooks Britt a Gerinces-paleontológiai Társaság dallasi konferenciáján ismertette az előzetes eredményeket, amelyeket várhatóan jövőre publikálnak egy tudományos folyóiratban.
A Utah és Colorado határán működő Nemzeti Dinoszaurusz-múzeum szomszédságában hat évvel ezelőtt feltárt lelőhelyen nyolc különböző, feltehetőleg nagyrészt eddig ismeretlen állat maradványait azonosították a szakemberek. A leletek közt van egy furcsa külsejű hüllő, amelynek feje madáréhoz, lába vakondéhoz hasonlít, a farka végén karom található, továbbá számos apró, krokodilszerű teremtmény, hátukon páncéllal, valamint két különböző húsevő dinoszaurusz.
A szakemberek szerint a feltárt fosszíliák egészen ritka bepillantást engednek a triászkori Észak-Amerika nyugati részének sivatagi életébe.
