Kijelentette, hogy Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az Európai Unióban, a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya erősebb az uniós átlagnál. A magyar össztermék 21-22 százalékát teszi ki a digitális gazdaság, amely 400 ezer embernek, a foglalkoztatottak 15 százalékának ad munkát, ezzel az unióban hazánk a harmadik helyet foglalja el Írország és Finnország mögött – tette hozzá.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy a mai világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus politikai rendszereket, legyen szó akár a modern kori népvándorlásról, akár a világgazdaság digitalizációjáról. Mindenki gyors és mély változást szeretne, amely javítja az emberek életminőségét, de kérdés, miként lehet ezt megtenni anélkül, hogy az emberek úgy éreznék, a világ fejlődése kicsúszott az ellenőrzésük alól – mondta.
„Csak úgy, hogy meghallgatjuk őket” – szögezte le Orbán. Magyarországon az elmúlt időszakban a demokratikus kultúra részévé vált nemzeti konzultációs rendszerrel az ország stratégiai érdekeit érintő fontos döntések előtt is hallható, milyen irányú fejlődést látna szívesen a társadalom – mondta.
A kormányfő felidézte, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációban (Internetkon) például azt kérték az emberektől, hogy adjanak világos választ a fejlődés kívánatos irányára, hogy miként képzelik el a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását. Orbán Viktor felsorolta a lakosság által legfontosabbnak tartott hat területet, amelyen dolgozni kell, közöttük a gyerekek védelmét szolgáló szabályozások és intézkedések betartásának szigorítását.
Megemlítette azt az igényt is, hogy a kormány kiemelten támogassa a hazai vállalkozások digitális fejlesztését. Megjegyezte, hogy 2010 óta 16 milliárd forint támogatással több mint 1100 vállalkozás informatikai fejlesztését segítették, ezt az összeget pedig megnyolcszorozza az állam a következő években. Ezzel 130 milliárd forint jut az infokommunikáció (ikt) fejlesztésére, amelyben mintegy 8000 e területen dolgozó cég részesül. Úgy vélekedett, az iparágnak még van hova fejlődnie, jó néhány ezer új és exportképes kis- és középvállalkozásra és tízezer fiatal mérnökre és informatikusra van szükség a szektorban.
A miniszterelnök ismertette: a teljes magyar export több mint 8 százaléka származik a digitális gazdaságból, és a kutatás-fejlesztési ráfordításokban is jelentős a 10 százalékos részarány. Közép-Európa egyszer már komoly szerepet töltött be a távközlésben – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a magyar feltalálók közül kiemelte Puskás Tivadart, a modern infokommunikáció egyik szülőatyját, akinek szavai szerint azt köszönhetik a magyarok, hogy ott lehettek az Egyesült Nemzetek Szervezete Távközlési Egyesületének (ITU) alapítói között. Az emberiség új kommunikációs korszakba lépett, és megszületett egy teljesen új gazdasági ágazat, amikor Puskás Tivadar a 19. század végén feltalálta és megépítette a telefonhírmondót – mutatott rá a kormányfő.