Óriási áttörést értek el a mesterséges szervek létrehozásában

Ezzel a gyógyszertesztelés területén is új utak nyílhatnak.

Csaknem kifejlett emberi agynak megfelelő szervet hoztak létre az Ohiói Állami Egyetem szakemberei. Technikailag ezek úgynevezett agyi organoidok, vagyis petricsészében fejlesztett emberi szövetdarabok – írja a CNN. A kis, 2-3 milliméteres szövetek segíthetik a kutatókat gyógyszerek és egyéb olyan gyógymódok tesztelésében, melyek segíthetnek megelőzni, kezelni vagy legyőzni korunk legpusztítóbb betegségeit és rendellenességeit. Azonfelül, hogy többet megtudhatunk a Parkinson-kórról, az Alzheimer-kórról és az autizmusról, a szakemberek reményei szerint jobban megismerhetjük a skizofréniát, az epilepsziát vagy éppen a poszttraumás stressz szindrómát is. Ezzel világszerte emberek millió kaphatnak segítséget.

Sanjay Gupta, a CNN orvosi tudósítója szerint az, hogy ezeket a „miniagyakat” a terápiák egyfajta kísérleti terepeként alkalmaznák, segíthet az orvosoknak meghatározni, hogy egyes betegeknek mely kezelések lennének a legmegfelelőbbek, szemben a napjainkban gyakori, „egy kaptafára épülő” gyógymódokkal.

Rudolf Tanzi, a Harvard szakembere, egyben az Alzheimer-kutatás egyik úttörője a CNN-nek azt mondta: az eredmények teljesen elképesztők, „ez hihetetlen teljesítmény”. Szavai szerint egy magzati agy létrehozása, mely magában foglalja számos, különböző típusú agysejt összességét, hatalmas előrelépést jelent.

Azonban fontos kiemelni, hogy a projekt még igen korai szakaszában van – hangsúlyozta René Anand, a kutatás egyik vezetője, hozzátéve: véleménye szerint az agyi organoidok tíz éven belül segíthetnek megoldást találni az autizmus egyes típusaira.

Nemrég egy ausztrál kutatócsoport is jelentős áttörést ért el a gyógyszertesztelések területén: a tudósok veseszerű szerveket hoztak létre laboratóriumi edényekben, ami komoly eredmény a genetikailag módosítható komplex emberi szervek orvosi használatában – közölte a The Wall Street Journal.

A vizsgálat során – melyről a Nature című brit tudományos folyóiratban számoltak be – a kutatócsoport egy sor kísérlet segítségével az emberi bőrsejtekből egy körülbelül 5 milliméter átmérőjű szervet alkotott meg. Ez egyenértékű egy első trimeszterben fejlődő vesével – mondta el Melissa Little, a Melbourne-i Murdoch Gyermekkutató Intézet fejlesztési biológusa, egyben a tanulmány vezető szerzője.

Bár az általuk létrehozott organizmus messze áll a valódi vesétől – tehát szervátültetésre alkalmatlan –, komoly szerepe lehet a gyógyszertesztelésben.

A tudósok az új ellenszereket többnyire állatkísérletek során ellenőrzik, ám ez a módszer nem mindig térül meg: a gyógyszeripari cégek gyakran dollármilliókat fordítanak ilyen kutatásokra, és csak későn döbbennek rá, hogy a hatóanyag káros az emberi szervezetre. A vesetoxicitás az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a gyógyszerek végül nem kerülnek piacra.

Jamie Davis, az Edinburgh-i Egyetem szakértője – aki egyébként nem vett részt a kutatásban – kiemelte: reméli, hogy a gyógyszergyárak ezentúl a laboratóriumokban megalkotott vesét fogják választani az állatkísérletek helyett.

Az említett kutatások azt is jól példázzák, hogy viszonylag rövid idő alatt mekkora előrelépés történt az összetettebb organizmusok létrehozásában. A tudósok néhány évvel ezelőtt még olyan, egyszerűbb szerveket hoztak létre mesterséges körülmények között, mint a könnycsatorna, az artéria, vagy a légcső.