A tanulmány szerint alvajárás során az emberek még abban az esetben sem éreznek fájdalmat, ha súlyos sérülést szenvednek.
Dr. Regis Lopez pszichiáter, aki az alvási rendellenességek kezelésére szolgáló gyógyszerek kutatására specializálódott, elmondta: tanulmánya az első, mely azt támasztja alá, hogy „a fájdalomcsillapítás jelensége összefüggésben van az alvajárással” – írja a Daily Mail.
Az egyik beteg súlyos csonttöréseket szenvedett, miután kiugrott harmadik emeleti ablakán, ám nem érzett fájdalmat, míg később az éjszaka során fel nem ébredt. Egy férfi a lábát törte el, mert alvás közben felmászott háza tetejére, azonban reggelig nem kelt fel.
Lopez és kollégái rájöttek, hogy azoknak, akik legalább egy alkalommal megsérültek alvajárás közben, 79 százaléka nem érzett fájdalmat az eset során, ez pedig lehetővé tette számukra, hogy a történtek ellenére tovább aludjanak.
Azonban azt is felfedezték, hogy az alvajárók csaknem négyszer nagyobb valószínűséggel szenvednek fejfájástól, és több mint tízszer nagyobb eséllyel érinti őket migrén, álmatlanság vagy depresszió.
Lopez szerint az eredményeik azt mutatják, hogy kapcsolat van a disszociált agyi aktivitás és a fájdalomérző diszreguláció közt – írta a Sleep folyóirat.
A kutatásban száz, a betegségben nem szenvedő és száz alvajáró embert vizsgáltak. Az utóbbi csoportból negyvenheten számoltak be arról, hogy alvajárás közben megsérültek. Csupán tíz érintett állította azt, hogy a fájdalom miatt azonnal felébredt, további harmincheten azonban csak később, az éjszaka folyamán vagy reggel éreztek fájdalmat.
Májusban kanadai kutatók arról számoltak be, hogy nagyobb valószínűséggel lesznek alvajárók azok a gyerekek, akiknek egy vagy mindkét szülőjénél fennállt ez az alvás közben előforduló neurológiai probléma.
A montréali Szent Szív-kórház kutatói, akik azt vizsgálták, hogy milyen gyakori az alvajárás gyermekkorban, 1940, Kanada Québec tartományában 1997–98-ban született gyerek adatait elemezték, s több mint tíz éven át figyelték meg őket 2011-ig. A szakemberek kimutatták, hogy az alvajárás esélye nőtt a gyerekeknél, ha szüleik is alvajárók voltak valamikor. Ha csupán egyik szülő volt alvajáró, háromszorosára nőtt az alvajárás esélye azon gyerekekhez képest, akik szülei nem voltak alvajárók. Ha mindkét szülő alvajáró volt, az esély hétszeresére nőtt. A gyakoriságot illetően 22,5 százalék volt azon gyerekek aránya, akiknek szülei nem voltak alvajárók, 47,4 százalék azoké, akiknek egyik szülőjénél, és 61,6 százalék azoké, akiknek mindkét szülőjénél fennállt valamikor ez a probléma.
„Azok a szülők, akik a múltban alvajárók voltak, különösen ha mindkettő az volt, számolhatnak azzal, hogy gyermekei is alvajárók lesznek, és erre megfelelő módon fel kell készülniük” – írták a szakemberek.
Az NHS adatai alapján a gyermekek húsz százaléka szenved alvajárástól, ám többségük pubertás korára kinövi. A Királyi Pszichiátriai Kollégium szerint a felnőttek egy százalékát érinti a neurológiai rendellenesség, bár vannak olyan tanulmányok, melyek öt százalékra becsülik ezt az arányt.
