Engedélyezték az első dengue-láz elleni oltást

A világon először engedélyeztek dengue-láz elleni oltást, méghozzá Mexikóban.

A szert előállító Sanofi francia gyógyszergyártó cég szerdán „az egészségügy-történelem egyik fontos pillanatának nevezte” a lépést. A Dengvaxia „az évtized fejlesztése” – véli Olivier Charmeil, az oltóanyagrészleg vezetője.

Eddig nem létezett hatóanyag a dengue-láz ellen, amely elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken terjed szúnyogok révén, kimenetele gyakran halálos. A megfelelő hatóanyag utáni kutatást nehezítette, hogy a vírusnak négy típusa létezik. A Sanofi húsz éve dolgozott az oltóanyag kifejlesztésén, amelybe több mint 1,5 milliárd dollárt (433,8 millió forintot) invesztált.

Mexikó egészségügyi minisztériuma szerint az új kezelés átlagosan 60,5 százalékban hatékony a dengue jelenlegi négy változata ellen. Ez viszonylag alacsony hatékonysági arány, a kanyaró és a gyermekbénulás elleni oltások például több mint 95 százalékos hatékonyságot mutatnak fel. A Dengvaxia a betegség súlyos, potenciálisan halálos változata, a vérzéses dengue-láz ellen viszont csaknem 95 százalékban hatékony. Ez a változat belső vérzéseket, sokkot, szervi károsodást és halált okoz.

„Ez a vakcina nyolcezer beteg kórházi ápolását, 104 áldozat halálát előzi meg és 1,1 milliárd pezót (18,6 milliárd forintot) spórol évente Mexikónak az orvosi kezelések csökkentésével”

– emelte ki az egészségügyi miniszter. Az engedélyezést két éven át tartó klinikai vizsgálatsorozat előzte meg világszerte több mint 40 ezer páciens, köztük mexikóiak részvételével. A Sanofi húsz országban kérvényezte az engedélyt, Charmeil szerint a következő hetekben további engedélyekre számítanak ázsiai és latin-amerikai országokban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 128 országban évente 400 millióan fertőződnek meg, közülük 22 ezren halnak bele a betegségbe. A világ népességének közel 40 százalékát fenyegeti a dengue-láz.

Trópusi klímája miatt Mexikóban igen elterjedt a dengue-láz. Az egészségügyi miniszter szerint az elmúlt évben 32 100 beteget regisztráltak itt, ebből 8668 esetben a betegség súlyosabb változatát. Ez 3,2 milliárd pezó (54,2 milliárd forint) költséget jelentett az országnak, ami megegyezik Mexikó 2016-os költségvetésének 2,5 százalékával.

A vírusbetegség elsősorban Közép- és Dél-Amerikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában üti fel a fejét. A globalizáció és a klímaváltozás miatt azonban világszerte kezd terjedni a betegség.