„A lézerimpulzus intenzitása négyzetcentiméterre vetítve körülbelül 15-16-szor haladja meg a teljes magyar villamosenergia-fogyasztást, azonban csupán a másodperc tizedmilliárdod részéig tart. Erre azért van szükség, hogy ne melegedjen túlságosan fel a felület, ne égjen le róla az anyag, de azért is, mert ilyen ultrarövid impulzusok alkalmazásánál minden a szokásostól eltérően történik” – vázolta kísérleteit Kroó Norbert.
Mint a fizikus elmondta, eddig körülbelül 10 olyan bizonyítékot sikerült találnia, amelyek egyértelműen alátámasztják a szupravezető állapot létrejöttét. Így például az ultrarövid lézerimpulzusok hatására az elektronok párba rendeződtek, ami a szupravezetés egyik kritériuma. Meghatározták az elektronpárok spektrumát és kilépési sebességét, továbbá sikerült a mágneses mező „kiszorítására” utaló adatokat is mérniük.
A Kroó Norbert által a nanoszerkezetek vizsgálatára kifejlesztett közeli tér pásztázó alagútmikroszkóp segítségével az is kiderült, hogy ez a szupravezető állapot 100 milliószor hosszabb ideig maradt fenn, mint az alkalmazott lézerimpulzus időtartama.
„A létrehozott fény szempontjából ez szinte örök élet” – jegyezte meg Kroó Norbert, aki arra is kitért, hogy a legújabb méréseik szerint az intenzív lézerimpulzusok hatására megváltoznak az új típusú fény tulajdonságai. „Ez a tulajdonságváltozás még az új típusú fénytől is független, már a szupravezető állapot létrejötte előtt és annak megszűnte után is fennáll” – magyarázta az akadémikus.
A lehetséges alkalmazásokra vonatkozó kérdésre felelve Kroó Norbert elmondta, hogy eredményeik a méréstechnikában, vagy például az információs technológiákban hasznosíthatók, de még előre nem látható felhasználásokra is lehet számítani. „Charles Townes a lézer elvét felfedezve azt mondta, hogy egy megoldás keresi az alkalmazásokat. Itt is arról van szó, hogy egy megoldás keresi az alkalmazásokat” – fogalmazott Kroó Norbert.
