Bár a kültéri levegő szennyezettségét aránylag régóta mérik és dokumentálják, korántsem csak a szmog és a szálló por szedi áldozatait: ezrekkel végez a beltéri légszennyezettség, köszönhetően az olyan mindennapi használati tárgyaknak, mint a hibás gázkazánok, fűtő- és főzőberendezések, vagy akár a rovarirtók és a légfrissítők – egy nemrég megjelent brit jelentés szerint. A kutatási eredményeket összefoglaló, 120 oldalas jelentés, amely a Minden lélegzetvételünk: a légszennyezettség élethosszig tartó hatása címet viseli, figyelmeztetőleg citálja a WHO 2012-es adatát, miszerint az eddig gondoltnál jóval több, mintegy évi 99 ezer halálesetért okolható a beltéri légszennyezés – csak Európában.
A jelentést a Royal College of Physicians (RCP) és a Royal College of Paediatrics and Child Health (RCPCH) jegyzi. A kutatók a rossz bojlerek, kazánok és gáztűzhelyek halálos szén-monoxid- és nitrogén-oxid-kibocsátását tartják az egyik legveszélyesebb faktornak. – Magyarországon a katasztrófavédelem honlapja szerint egyébként 2014-ben 430 esetben történt szén-monoxid-mérgezés, és 12 emberrel végzett az alattomos gáz. Emellett a jelentés szerzői az olyan hétköznapi tárgyakat is célkeresztbe állítják, mint a légfrissítők, tisztálkodó- és tisztítószerek. Ez utóbbiak olyan illékony szerves vegyületeket használnak, amelyek könnyedén a levegőbe kerülhetnek. Ami a dezodorokat illeti: az Independent nem olyan régen adott hírt arról a brit tinédzserről, akinek halálát a túlzásba vitt dezodorhasználat következtében belélegzett butángáz okozta.
Emellett a kutatók rámutattak: bizonyos bútorok, szövetanyagok, lakberendezési tárgyak, ragasztók és szigetelőanyagok formaldehidrészecskéket párologtathatnak, ami a tüdőt irritálja. Ott vannak még – a közismerten nagyon káros passzív dohányzás mellett – a szerves anyagok a házi poratkától az állatok szőréig, amelyek szintén károsak lehetnek az emberi egészségre. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy közben – sokszor a fűtésszámla visszavágása végett – próbáljuk megszüntetni a huzatot és javítani otthonaink szigetelését. A jelentés figyelmeztet: a gyermekek fokozottan érzékenyek a szennyezett levegőre, amelynek élethosszig tartó hatása lehet egészen a magzatkortól kezdve. Hathat a tüdő és a vese fejlődésére is, sőt kismamák esetében vetéléshez is vezethet a szenynyezett levegő, emellett a lakosság körében növeli a későbbi agyvérzés és szívroham kockázatát, és kapcsolatba hozható az asztmával, a cukorbetegséggel, az elhízással és a rákkal is.
A kutatók szerint többet kellene tenni a lakosság védelmében, a helyi hatóságok például kitilthatnák az autóforgalmat az erősebben légszennyezett városrészek iskolái környékéről, a szabályok szigorításával pedig visszavághatnák a károsanyag-kibocsátást.
A munkacsoportot vezető Stephen Holgate a brit The Telegraphnak nyilatkozva úgy vélte: kötelességük felszólalni, ha ennyire nyilvánvaló, ugyanakkor elkerülhető okokból vannak halálos veszélynek kitéve az emberek; kollégája, Andrew Goddard szerint pedig a légszennyezettség csökkentése sokakat óvhatna meg a fokozatosan kialakuló betegségektől, és az egészségügyi ellátórendszerre is jó hatással lenne. A kutatásban szintén részt vevő Jonathan Grigg szerint a kormányzat dolga lenne felmérni, hogy a gyerekek és fiatalok közül kik a leginkább kitettek a légszennyezettség hosszú távú következményeinek.
A Channel 4 egyik műsora azt állítja, hogy a nagyközönség jóval több légszennyező anyagot lélegez be, mint a hivatalos adatok mutatják; ez a fenti problémákon kívül a gyermekek tanulási készségére is káros hatással van. Egy 3 ezer fős, 7–9 éves diákok bevonásával készült felmérés szerint az iskola típusától függetlenül azok, akik rosszabb levegőjű környéken élnek, rosszabbul teljesítenek a teszteken, és gyengébb a memóriájuk is.
