A gravitációs hullámok az einsteini általános relativitáselméletben leírt téridő rezgései. Amikor valamilyen grandiózus esemény történik az univerzumban, például összeolvad két fekete lyuk vagy felrobban egy neutroncsillag, a hirtelen fellépő erők hullámszerűen terjedő rezgést keltenek a téridőben (a klasszikus tér és az idő egyesítéséből létrejött absztrakt fizikai közegben). A gravitációs hullámok úgy terjednek sok ezer fényév távolságra, mint a körkörös hullámok a víz felszínén, ha követ hajítunk a pocsolyába.
A gravitációs hullámok felfedezése új ablakot nyit az univerzumra – hangsúlyozta az MTA elnöke a szervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a LIGO Tudományos Együttműködésben több magyar tudóscsapat is részt vett, „a munka oroszlánrészét” a Frei Zsolt vezette Eötvös Gravity Research Group (EGRG) végezte. Lovász László szerint az eredmény, amely mögött több mint egymilliárd dolláros befektetés és több évtizedes műszerfejlesztés áll, az alapkutatás látványos sikere. (MTI)
E hullámok erősségéről érdemes tudni, hogy amikor áthaladnak egy egy méter hosszú tárgyon, akkor ezt úgy rezegtetik meg, hogy hosszúsága a proton átmérőjének töredékével nyúlik, illetve rövidül. Tehát szinte észrevehetetlenül gyengék, és ennek megfelelően csak a legmodernebb, legösszetettebb kísérleti eszközök és a történelem egyik legkiterjedtebb nemzetközi tudományos összefogása kellett ahhoz, hogy a hullámok nyomára bukkanjanak.
Az amerikai Washington és Louisiana szövetségi államokban két hajszálpontosan azonos, hatalmas kísérleti eszközt, úgynevezett lézer interferométert építettek. Tavaly szeptemberben a hosszas erőfeszítések végül termőre fordultak, és a LIGO-nak rövidített interferométer-rendszer érzékelte az első gravitációs hullámokat. Az eredményeket azóta teljes titoktartás mellett a világ számos kutatóintézetében elemezték.
A kutatási konzorciumban több magyar kutató is részt vett. Műszereket terveztek, építettek az interferométerekhez, üzemeltették a berendezést, és adatelemző algoritmusokat írtak.
A gravitációs hullámok utáni hajszáról egész oldalas riportot olvashatnak a Magyar Nemzet szombaton megjelenő Magazin mellékletében, amelyben a magyar kutatók mesélik el a felfedezés történetét.
