Kutyáktól tanulhatunk öregedni

A saját nyavalyáinkra is válaszok születhetnek az idősödő négylábúak vizsgálatából.

Az idős kutyák demenciája sok olyan tünettel jár, amely sajnos ismerős lehet mindazok számára, akiknek szellemileg hanyatló hozzátartozója van. Romlik a térbeli tájékozódó képességük, nehezen ismerik fel azokat a családtagokat, ismerős kutyákat, akikkel világ életükben együtt éltek. Apatikussá, ingerlékennyé válhatnak, álmatlanságban vagy éppen aluszékonyságban szenvedhetnek, öregkorukra a szobatisztasággal is nehézségeik támadhatnak.

– A nyugati civilizációban, ahol a legtöbben családtagnak tekintik a kutyát, megemelkedett az idős állatok száma. Ez a gazdák számára igen nagy érzelmi és anyagi teher. Hiszünk benne, hogy a most induló kutatásunk eredményei hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a kutyák egészségesen öregedhessenek meg, ezzel csökkentve a gazdákra háruló terheket – mondja Kubinyi Enikő. – A kutya és az ember között nagyon sok a szociális viselkedésbeli párhuzam. Éppen ezért arra számítunk (és ezt a hipotézist igazolni is szeretnénk), hogy a kutya az emberi öregedés jól használható modellje lehet.

Az elkövetkező évek vizsgálatai során a magyar etológusok a kutyák öregedési folyamatainak számos aspektusát kutatni fogják. Összehasonlítják majd a fiatal és az idős ebek viselkedését, vizsgálják majd, hogy milyen örökletes és életmódbeli faktorok hatnak az időskori biológiai változásokra. Különösen fontos kérdés annak feltárása, hogy mi okozza a nagy testű kutyák rövidebb élettartamát. Köztudott, hogy a legnagyobb, akár hetven kilogrammnál is többet nyomó fajták, például a német dog, ritkán élnek 7-8 évnél tovább, miközben az átlagos súlyú, 10–20 kilogrammos kutyák nemritkán megélik a tizenöt éves életkort is. Minthogy a testméret nagyrészt a fajta örökletes jellegzetessége, feltételezhető, hogy e különbség hátterében főként genetikai tényezők állnak. Ugyanerre utal a fajtatiszta és a keverék kutyák életkilátásai között meglévő különbség. Az etológia tanszéken működő kutyakutató csoport honlapján képet közölnek Buksiról, a huszonöt éves keverékről. Ilyen magas életkor pedigrés eb esetében gyakorlatilag elképzelhetetlen.

A kutatóprogramnak nagy módszertani jelentősége lesz, amely jóval túlmutat az öregedésvizsgálatokon (vagy ahogy a most megalapított tudományterületet elnevezték, a kutyagerontológián). Olyan vizsgálati módszereket és eszközöket vetnek ugyanis be az elkövetkező években, amelyeket kutyán még talán sosem alkalmaztak eddig a viselkedéskutatásban. GPS-es nyomkövetővel szerelik fel a vizsgált állatokat, az okostelefonokból ismert gyorsulásmérőket és giroszkópokat rögzítenek testükre a mozgásuk regisztrálására, szemmozgásaikat pedig a szemükre irányított kamerákkal és automatikus követőalgoritmusokkal figyelik. Számos kutyát még az érintőképernyő kezelésére is kiképeznek, amelyek így sokkal összetettebb módon tudnak számot adni gondolkodási képességeikről.