A hawaii Mauna Loa obszervatórium műszereinek mérései szerint az emberi tevékenység során felszabaduló elsődleges üvegházhatású gáz légköri koncentrációjának világátlaga 3,05 ppm-mel volt magasabb az előző évinél. (A ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)
A növekedés oka az emberi tevékenység és a múlt évben felerősödött El Nino időjárási jelenség együttes kombinációja – emelték ki a légkörkutató szakemberek csütörtökön közzétett közleményükben.
A Mauna Loa obszervatórium a világ legidősebb légköri méréséket végző megfigyelőállomása, amely az 1950-es évek második fele óta gyűjti az adatokat. Ezt tartják a globális légköri mérőállomások hálózata legfontosabb egységének, amely méri a szénalapú gázok ingadozását, növekedését és esését a légkörben.
Az elmúlt évtizedben a szén-dioxid-koncentráció növekedésének világátlaga a Mauna Loa-i mérések szerint 2 ppm volt, ám 2015-ben elérte a 3,05 ppm-et, sőt 2016 februárjában 3,76 ppm növekedést mértek a műszerek, azaz a koncentráció elérte 402,9 ppm-et.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) feljegyzése szerint a korábbi legnagyobb növekedést 1998-ban mérték, amikor szintén erős volt az El Nino időjárási jelenség.
Az El Nino időjárási jelenség, amely a Csendes-óceán középső részének felmelegedésével jár, kettő-hét évente jelentkezik, és miközben szárazsággal fenyegeti Délkelet-Ázsiát és Ausztráliát, áradásokat okoz Dél-Amerikában.
Az El Nino hatása a szén-dioxid-koncentrációra egy természetes és relatívan rövid idejű jelenség, az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása azonban hosszú távú hatással van rá – hangsúlyozta Petteri Taalas, a WMO igazgatója.
A legutóbbi adatok szerint idén januárban és februárban is átlépte a CO2-koncentráció a szimbolikus 400 ppm-es szintet a Mauna Loa-i mérések szerint. A NOAA adataiból kiderül, hogy az 1800-as évek előtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja 280 ppm volt.
