A kitüntetettek, Tim Bliss, Graham Collingridge és Richard Morris egymástól függetlenül leírták, hogy az agy miként képezi, tárolja és veszíti el az emlékeket. Kimutatták, hogy a hippokampusz stimulálásával javítani lehet az emlékezőképességen – indokolta honlapján a díjat odaítélő gyógyszergyári jótékonysági szervezet, a Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány. A brit lapok tudósítása szerint a díjazottak megoldottak egy rejtélyt, amely 100 éve izgatta a tudósokat. „Az emlékezés annyira szerves része a létezésünknek, hogy gyalázat volt eddig nem ismerni a mechanizmusát” – idézte a The Independent a kutatók egyikét, a 75 éves Tim Blisst, a londoni Francis Crick Intézet professzorát.
A kutatók azonosították a hippokampuszban azokat a szinapszisokat – a sejtek közötti kapcsolódási pontokat –, amelyek elektromos stimulálásával javítható a memória, majd azokat a receptorokat – fehérjéket –, amelyek aktiválásával elindítható a tartós memóriaerősítés. Richard Morris, az Edinburghi Egyetem 67 éves kutatója szerint felfedezéseikkel nem lehet megakadályozni az Alzheimer-betegség kifejlődését, de elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban. Bár a 61 éves Graham Collingridge, a Bristoli Egyetem kutatója és a másik két neurológus sohasem kísérletezett együtt laboratóriumban, tapasztalataikat megosztották egymással.
Az idegtudományi Nobelként is emlegetett Agy díj a legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés ezen a szakterületen, összege meghaladja a Kavli Alapítvány kétévente odaítélt díjáét, amellyel egymillió dollár jár. A díjazottak megosztoznak az egymillió eurós összegen. A kedden Londonban bejelentett elismerést július 1-jén adja át Koppenhágában Frigyes trónörökös.
