A témában szerdán az Open Heart című brit online szaklapban bemutatott tanulmány szerzői a dán országos egészségügyi regisztert felhasználva csaknem egymillió dán 1995 és 2014 között gyűjtött adatait elemezték.
A vizsgált népességen belül 88 612 embernek volt kórházi diagnózisa pitvarfibrillációról, amely a szívritmuszavar leggyakoribb formája, szívinfarktushoz és szívelégtelenséghez vezethet.
A kutatók kiválasztottak egy 886 120 egészséges emberből álló kontrollcsoportot, amelynek tagjai életkorban és nemben a betegek csoportját tükrözték. Az első csoportból 17 478-an élték meg partnerük halálát, a kontrollcsoportból 168 940-en.
Az adatok alapján a kutatók megállapították, hogy a fibrilláció kialakulásának kockázata 41 százalékkal nagyobb azoknál az embereknél, akik elveszítették a társukat. A partner halála utáni 8–14 napban a legmagasabb a rizikó. A kockázat fokozatosan csökken, majd egy évvel a haláleset után újra majdnem akkora, mint azoké az embereké, akiknek nem kellett megbirkózniuk a gyásszal.
A legnagyobb veszély a fiatalokat fenyegeti: a hatvan év alattiaknál kétszer nagyobb a fibrilláció veszélye. Ha a partner egy hónappal a halála előtt még egészséges volt, tehát váratlanul halt meg, a szívbetegség kialakulásának kockázata 57 százalékra nő.
A hozzátartozó elvesztése és a szívbetegség kialakulása közti összefüggést már korábbi tanulmányok is megállapították, a dán vizsgálat azonban először mutatott rá a fibrilláció viszonylagos gyakoriságára.
A szakértők ugyanakkor kiemelték: csak „megfigyelő” vizsgálatot végeztek, eredményeikből nem vonhatók le ok-okozati következtetések. Nem vizsgálták az érintettek életmódját, táplálkozási és sportolási szokásait vagy a szívbetegségek esetleges örökletes hajlamát.
Elképzelhető, hogy a gyász miatti stressz vezet szívritmuszavarokhoz, hiszen a társ elvesztése a legmegterhelőbb tapasztalatok egyike. A súlyos gyász lelki betegségeket, többek között depressziót, alvászavart és étvágytalanságot, alkoholizmust is kiválthat – mindezek szintén okozhatnak egészségi problémát.
