Mégis mi okozhattuk a hobbitok eltűnését

A legújabb kutatások szerint az alacsony termetű Homo floresiensis sorsát az ember érkezése pecsételte meg.

Nem a laboratóriumi eljárás eredményezett fals adatokat, hanem a mintavételnél nem vettek észre egy fontos körülményt. Most, hogy mélyebbre ástak a barlang talajába, kiderült, hogy a floresiensis eltűnése óta eltelt évezredek során az erózió átalakította a kőzetrétegek fekvését. Lejtő alakult ki a barlang északi része irányába (ahol a csontvázakat találták), és a lejtés miatt a maradványok környezetében felhalmozódtak a fiatalabb üledékek.

Magyarul a csontok környezete valójában nem egyidős magukkal a csontokkal, csak később halmozódott fel ott.

Újraértékelve a barlang más, kevésbé erodált részein talált kőzetrétegek korát, kiderült, hogy a hobbitok jóval korábban, már mintegy 50 ezer évvel ezelőtt eltűnhettek a barlangból (és jelenlegi tudásunk szerint az egész bolygóról). Az újonnan feltárt rétegben kőeszközök ezreit is megtalálták, így nagyon valószínű, hogy valóban a floresiensis idejéből származnak. A leletek korát 190-50 ezer évesre becsülik.

Az új felfedezés nemcsak egyetlen számadat pontosítását jelenti a Homo floresiensis történetében. Ugyanis az 50 ezer évvel ezelőtti kihalás pontosan egybeesik az Ázsiából Ausztráliába tartó modern ember (H. sapiens) szigetre érkezésével. (Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy szándékosan Ausztráliába akartak menni, hiszen fogalmuk sem lehetett a földrész létezéséről. Valójában csak a közeli szigetek lépésről lépésre történő meghódításával igyekeztek új élőhelyet, vadászterületet találni maguknak, és így jutottak egyre messzebb a tengeren.)

Tehát a hobbitok, akik a feltételezések szerint talán egymillió évig is háborítatlanul éltek a térségben, a Homo sapiens érkezésekor hirtelen kihaltak, evolúciós időléptékben gyakorlatilag egy percet sem éltek egymás mellett „békességben”.

Túl pontos ez az egybeesés ahhoz, hogy véletlenről legyen szó – legalábbis a felfedezést értékelő számos antropológus véleménye szerint. A Homo floresiensis bukását ugyanakkor nem feltétlenül őseink agressziója okozta közvetlenül. Egyelőre nincs bizonyíték, amely arra utalna, hogy a Homo sapiens kiirtotta, esetleg elfogyasztotta volna a floresiensis – bár ez is egy eshetőség. Könnyen előfordulhatott, hogy a hobbitok alulmaradtak az új és rátermettebb versenytárs elleni „gazdasági” küzdelemben. A sapiens okosabb, erősebb lehetett, hatékonyabban vadászott, egyre több területet foglalt el. A floresiensis pedig elveszítette élőhelyét, táplálékát.

Egyszerűen nem maradt számára hely a földön.