A vasárnap készült képen a Jupiter egy napsütötte részlete, körülötte négy legnagyobb holdja közül három, az Io, az Európé és a Ganümédész látható. A negyedik nagy hold, a Kallisztó nincs rajta a felvételen, amelyet mintegy 4,3 millió kilométer távolságból készített az űrszonda.
Jól kivehetők a képen a gázóriás légkörének színes sávjai és a híres nagy vörös folt, a Jupiter jellegzetes, távcsövekkel a Földről is jól látható légköri képződménye.
A Juno jelenleg távolodóban van a Jupitertől, de augusztusban visszatér, és bekapcsolja kameráit, hogy még jobb felvételek szülessenek. Az irányító központ tudósai csak most lélegezhettek fel, hogy a berendezések jól működnek, miután az űrszonda megérkezett az óriásbolygó sugárzási mezejébe július 5-én, hogy a bolygó körüli pályára álljon. A csapat most kapcsolja vissza a szonda műszereit, hogy ellenőrizze, működnek-e, a pályára állás veszélyes manővere idejére ugyanis nagy részüket kikapcsolták.
A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell „keresztülnéznie” egyedülállóan kedvező, pólus fölötti pozíciójából az űrszondának, és fel kell mérnie a bolygó felszínét.
A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette.
Az űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután minden bizonnyal belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.
