A részecskefizika standard modellje szerint a neutrínók három alakban fordulnak elő. Ezek az elektronneutrínók, a müonneutrínók és a tauneutrínók, létezésüket már kísérletekkel is igazolták. Az eddigi feltevések szerint azonban létezhet egy negyedik típusú, „steril” neutrínó is, amely nem vesz részt a standard modellben leírt gyenge kölcsönhatásban.
A Physical Review Letters című amerikai lapban hétfőn bemutatott új tanulmány két független elemzésre épül, amelyek az antarktiszi detektor mintegy százezer neutrínóeseményből származó egyévnyi adatát elemzik. Az elemzést az atmoszférikus neutrínókkal végezték: ezek akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugarak részeikre esnek szét a Föld felső légkörében. A kutatók a 320 gigaelektronvolt (GeV) és a 20 tetraelektronvolt (TeV) közötti energiájú ütközésekre fókuszáltak, Halzen szerint ebben a terjedelemben egyértelműen észlelhetőek lennének a steril neutrínók. A keresett részecskének azonban semmi nyomát nem találták, így 99 százalékban biztosak abban, hogy nem létezik.
A világegyetem messzi részeiből érkező neutrínók a legnagyobb energiájú és legtávolabbi jelenségekről – például szupernóvákról, fekete lyukakról, pulzárokról és aktív galaxismagokról – hordoznak üzenetet. A nehezen észlelhető részecske alapvető annak megértésében, hogy miként működik az univerzum a legkisebb skálán nézve, és kulcsfontosságú olyan rejtélyek megoldásában, mint a nagy energiájú kozmikus sugárzás eredete vagy a sötét anyag és a sötét energia természete.
