A teljesen bénultak számára is lehet remény

Agytornával, no és egy méregdrága robotvázzal mozgásra képessé válhatnak a gerincsérültek.

Csakhogy a tudósok legnagyobb meglepetésére az alanyok mindegyike arról számolt be, hogy az összességében kétezer órányi agytorna hatására saját izmaik is újra működésbe léptek. A rég átszakadtnak és hasznavehetetlennek hitt idegrostjaikon keresztül újra parancsokat voltak képesek küldeni végtagjaiknak (persze csak részlegesen). Sőt az érzékelésük is visszatért bizonyos fokig, és ez hihetetlen mértékben képes növelni az életminőséget. Gondoljunk csak bele, hogy mekkora érték a vizelési vagy székelési inger érzékelésének visszanyerése. Az egyik női páciens alhasi érzékelésének visszatérése hatására döntött a gyermekvállalás mellett. Azóta sikeresen megtermékenyült és kihordta a babát, a szülés közben pedig érzékelte a szülési fájdalmakat. Néhány férfi alany újra képessé vált az erekcióra.

Természetesen mindez nem jeleni azt, hogy ezek az emberek teljesen „meggyógyultak”. De mivel beválogatásuk egyik feltétele volt, hogy korábban semmilyen más rehabilitációs módszer nem ért el náluk semmilyen hatást, bármekkora javulás szenzációszámba megy. Voltak közöttük olyanok, akik emberi segítség nélkül, az exoszkeletonban, mindössze két mankóra támaszkodva járni tudtak, egyikük pedig újra tud autót vezetni, és be tud járni dolgozni a munkahelyére.

Kérdés, hogy hogyan lehetséges mindez. Ugyanis korábban azt feltételezték a páciensekről, hogy a gerincsérülés hatására teljesen megszűnt az idegi kapcsolat az agyi mozgatókéreg és az izmok között. Nos úgy tűnik mégsem. A kutatók jelenleg csak feltételezik, hogy néhány idegszál épen maradhatott, és ezek hosszú évek szunnyadása után az intenzív agyi stimuláció hatására felébredtek és újra működésbe kezdtek. Ha ez a feltételezés beigazolódik, az bénult emberek millióinak adhatja vissza a reményt, noha fontos hangsúlyozni, hogy minden gerincsérülés más és más, így nehéz nyolc ember eredményeiből általános következtetéseket levonni.

Sok más módon is igyekeznek helyrehozni a gerincsérülés miatt bekövetkezett bénulást. Vannak kutatóprogramok, amelyek őssejtek beültetésével próbálják elérni, hogy az átszakadt idegnyúlványok szerepét újonnan kifejlődő idegsejtek vegyék át. Mások az idegi kapcsolatokat mesterséges implantátumok beültetésével igyekeznek újralétesíteni. Természetesen a mai kísérleti stádiumban lévő exoszkeletonok több szempontból sem alkalmasak arra, hogy tömegesen alkalmazzák őket a klinikai gyakorlatban. Egyrészt nagyon drágák, másrészt nagy méretük miatt alkalmatlanok arra, hogy viselőik teljesen átalakított környezet híján a mindennapi életben is használhassák őket. Ugyanakkor a technológia fejlődés az élet minden egyéb területén is a miniatürizáció irányába halad, így elképzelhető, hogy idővel méretük jelentősen csökken. Az agyi tréningen alapuló rehabilitációhoz pedig nem is szükséges robotváz, az egyéb módszerekkel is könnyűszerrel ötvözhető.