Magas vérnyomáshoz vezethet a légszennyezettség?

A kutatók szerint a zajszennyezés ugyancsak növeli a hipertónia kockázatát.

A European Heart Journal című folyóiratban közölt eredmények szerint az állandó – különösen a közlekedésből származó – zajszennyezés ugyancsak növeli a hipertónia kockázatát. A szakemberek szerint a magas vérnyomás a legjelentősebb rizikófaktora bizonyos betegségek idő előtti kialakulásának és a korai halálozásnak.

A düsseldorfi Heinrich-Heine Egyetemen dolgozó Barbara Hoffmann vezette 33 fős kutatócsoport Norvégiában, Svédországban, Dániában, Németországban és Spanyolországban élő több mint 41 ezer ember egészségi állapotát követte nyomon öt–kilenc éven keresztül.

Ezzel párhuzamosan 2008 és 2011 között a kutatók évente három alkalommal két héten át vizsgálták a levegőminőséget az érintett területeken, a légköri szálló porra koncentrálva. A szálló por azoknak a levegőben eloszlott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagoknak a gyűjtőneve, amelyek apró méretüknél fogva mélyen behatolnak a tüdőbe. Egyik legfőbb forrásuk a közlekedés, ezenkívül a gyár- és fűtőtelepek is jelentős hatással vannak az emberek egészségére.

A tanulmány kezdetekor a résztvevők egyike sem szenvedett magas vérnyomástól, ám az idő előrehaladásával 6207 fő, vagyis a vizsgált emberek 15 százaléka jelezte, hogy hipertónia alakult ki nála, vagy elkezdett vérnyomáscsökkentőt szedni.

A szakemberek kimutatták, hogy a legkisebb átmérőjű porrészecskék légköri koncentrációjának minden 5 mikrogrammnyi emelkedésével ötödével nőtt a hipertónia kockázata azoknál, akik a legszennyezettebb területeken éltek.

A zajszennyezettség hatásait vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a hangos éjszakai közlekedéssel terhelt zajos utcákban élők esetében átlagosan 6 százalékkal volt magasabb a hipertónia kialakulásának kockázata, mint azokon a területeken, ahol legalább 20 százalékkal alacsonyabb volt a zajszint.

„Eredményeink azt mutatják, hogy a szálló por okozta légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség növeli a hipertónia előfordulásának kockázatát” – mutatott rá közleményében Hoffmann, hozzátéve, hogy az összefüggés a zajszennyezés kizárásával is kimutatható maradt.

„A jelenlegi törvényi szabályozás nem biztosít kellő védelmet az európai lakosságnak a légszennyezettség hatásaival szemben” – hangsúlyozták a kutatók, megjegyezve, hogy Spanyolországban és Németországban magasabb volt a légszennyezettség a vizsgált időszakban, mint az északi országokban.