Attila óriás harcosa feküdt a tornaterem alatt?

A geszti tornaterem helyén volt még ötezer éves kemence, szkíta kút, lándzsanyél, nyaklánc is.

Bácsmegi Gábor, a Munkácsy-múzeum régésze az MTI-nek elmondta: bár a hatvanas években a Körösök vidékén kezdődő topográfiai vizsgálatoknak köszönhetően ismeretes volt a szakemberek előtt, hogy régészeti lelőhelyre tervezték az új geszti iskola tornatermét, az a kutatókat is meglepte, hogy ennyi koron átívelő leletanyagra bukkantak.

A leendő tornaterem és iskola helyszínén találtak nagyjából nyolcezer éves, a kora újkőkorból származó edényeket, amelyek vélhetőleg egy olyan balkáni néptől származhatnak, amely délről vándorolt a Kárpát-medencébe, és hozta magával a növénytermesztés, az állattartás és az edénykészítés ismeretét. A nyolcvanas évek óta nem nagyon találtak ezen a vidéken ebből a korból származó leleteket – emelte ki a régész.

Szintén rengeteg díszített edény bukkant elő a zömében agyagnyerő gödrökből is, amelyek ötezer évesek lehetnek, ebből a korszakból, a késő rézkorból még egy kemencét is találtak.

Egy nagyjából 2500 éves, szkíta időkből származó kút is láthatóvá vált, de az omlásveszély és a talajvíz miatt most nem tudták teljes egészében feltárni.

Hét V–VI. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Bácsmegi Gábor szerint egy kivételével mindegyiket kirabolták nem sokkal a temetés után, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták. A sírokban így is maradtak értékek: találtak edényeket, egy jó minőségű lándzsahegyet, egy nyakláncot és egy agancsból faragott fésűt.

A régész elmondta: ez a leletanyag lepte meg őket leginkább, mert nem gondolták, hogy a területen gepida temető lehet, ráadásul nagyon kevés gepida leletet találtak Békés megyében, csak néhány temetőt sikerült feltárni, 2011 óta nem bukkantak semmire. „Jász-Nagykun-Szolnok megyében számos gepida települést is feltártak, ez alapján biztosak voltunk abban, hogy Békésben is kell hogy nyomuk legyen” – fogalmazott.

A gepidák vélhetőleg a hunok előtt, az V. században érkeztek a Kárpát-medencébe, Attila seregében számos gepida harcos is szolgált. A hun vezér halála után a Kárpát-medence keleti felében ők ragadták magukhoz a hatalmat, míg 567-ben leverték őket a langobárdokkal szövetkező avarok.

A legfiatalabb leletek XVI. századiak, abból a korszakból több gabonás vermet találtak, ami arra utalhat, hogy a geszti főutca már évszázadokkal ezelőtt is létezhetett – folytatta Bácsmegi Gábor.

A szakember kifejtette: a terepi munkát befejezték, most kezdődnek a rekonstrukciók. Elárulta: megtalálták egy óriás, legalább kétméteres, széles alsó állkapcsú gepida harcos koponyáját, amelyen szeretnék elvégezni az arcrekonstrukciót. „Nagyon félelmetes harcos lehetett” – fogalmazott.

Ezenkívül az ásatást is lehetne folytatni, mert valószínűleg csak a gepida temető szélét tárták fel – tette hozzá a régész.