Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és az Egyesült Államok bizonyos részein már májusban és júniusban is melegrekordok születtek. A pakisztáni Turbatban 54 Celsius-fokot mutattak a hőmérők május végén, ami az Ázsiában mért eddigi legmagasabb hőmérséklet.
A világrekord jelenleg 56,7 Celsius-fok, ezt 1913-ban mérték a kaliforniai Death Valley-ben (Halál-völgy). „A helyzet az, hogy jelenleg egyre közelítünk ehhez a rekordhoz” – mondta egy Genfben tartott keddi sajtótájékoztatón Omar Baddour, a WMO meteorológusa, hozzátéve, hogy a jelenlegi adatok szerint újabb és újabb hőhullámokra lehet számítani idén a világ különböző részein.
A hivatalos amerikai és európai adatok szerint a január és május között mért globális átlaghőmérséklet a második legmelegebb volt az időjárási adatok feljegyzésének megkezdése óta. A jelenlegi rekordot tavaly mérték.
A manoai Hawaii Egyetem kutatói szerint nem csupán az év hátralevő részében, hanem a rákövetkező években is növekedni fog a „gyilkos” hőhullámok gyakorisága. A Nature Climate Change című folyóiratban közölt eredményeik szerint ha a jelenlegi ütemben növekszik a károsanyag-kibocsátás, akkor a századfordulóra minden négy emberből háromnak pusztító hőséggel kell szembenéznie.
New Yorkban például évente nagyjából ötvenre nőhet azoknak a napoknak a száma 2100-ra, amikor a nagy hőség és a páratartalom együttese meghaladja az emberi szervezet számára veszélyes küszöbértéket. Amikor a nagy hőség és a páratartalom együttese elér egy bizonyos szintet, akkor a szervezet többé nem képes lehűteni magát, és elkezd túlmelegedni.
A kutatók szerint az Egyesült Államok déli városaiban, ahol már most nagy a forróság, a század végére a nyári hónapok szinte állandó kísérőivé válhatnak a hőhullámok. A trópusi területeken azonban még ennél is aggasztóbb a helyzet: ezeken a vidékeken a hőmérséklet már most a küszöbérték felé közelít, és a hőség nem csupán a nyári hónapokra koncentrálódik.
A kutatók halálos áldozatokat követelő hőhullámokat (1949 esetet) vizsgáltak meg 1980-tól napjainkig, 36 országra kiterjedően. Az eredményeik szerint egyre nő a világ azon részeinek a száma, ahol küszöbérték feletti szintet mérnek húsz vagy annál több napon át egy évben, és ez a tendencia az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus visszaszorításával sem fog változni.
