A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közölt eredmények szerint a diszlexiásoknál az érintett sejtek ugyanolyan mintázatban helyezkednek el mindkét szemben. Ez összezavarhatja az agyat, amely tükörképekként fogja fel a látottakat.
A nem diszlexiás embereknél a sejtek aszimmetrikusan helyezkednek el, lehetővé téve, hogy az egyik szemből érkező jeleket felülírják a másikból érkező információk, aminek eredményeként az agy végül csak egyetlen képet észlel.
A kutatók szerint az aszimmetria hiánya lehet a biológiai és anatómiai alapja az olvasási és helyesírási nehézségeknek. Mint rámutattak, a diszlexiás emberek úgynevezett „tükörhibákat” vétenek, például összekeverik a b és a d betűket.
„A megfigyeléseink alapján arra jutottunk, hogy szinte biztosan megtaláltuk a diszlexia egyik okát” – mondta Guy Ropars, a Rennesi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a felfedezés egy „viszonylag egyszerű” diagnosztikai módszert tesz lehetővé, ami annyiból áll, hogy meg kell vizsgálni a páciens szemét.
A szakemberek felfedeztek egy parányi időbeli eltérést is az elsődleges kép és az agy átellenes féltekéjén „felbukkanó” tükörkép között. Ezt kihasználva pedig kifejlesztettek egy módszert, amellyel kitörölhetik a diszlexiásokat megzavaró tükörképet, mindössze egy LED-lámpa segítségével.
A szakemberek a lámpa gyors, szabad szemmel nem is látható villogtatásával törölték ki a képek egyikét a tanulmányba bevont diszlexiás emberek agyából, miközben az alanyok olvastak. Az előzetes vizsgálatok során a résztvevők „csodalámpaként” emlegették a műszert, ám további vizsgálatokra van szükség a módszer hatékonyságának bizonyítására.
Az olvasási és nyelvértési nehézséggel járó részképességzavar nagyjából 700 millió embert, vagyis a világ népességének 10 százalékát érinti.
