Az atomrobbanást elhallgatta a szovjet vezetés, és villámcsapásról beszélt – a katasztrófát követő napokban azonban minden magyarázat nélkül tízezer embert evakuáltak az üzemhez közel eső településekről. A többi lakó kitelepítése már lassabban zajlott, volt, aki csak két év után költözhetett el a sugárzó zónából.
A katasztrófa áldozatainak pontos száma nem ismeretes, orosz egészségügyi források szerint azonban 8200-an is meghalhattak a sugárfertőzés okozta betegségekben a robbanást követő 32 évben.
A mostani helyzet jóval veszélytelenebb, legalábbis a Magyar Nemzetnek nyilatkozó nukleáris szakértő szerint. A névtelenséget kérő kutató hangsúlyozta, hogy általánosságban beszél, mivel a konkrét ügyről nincs elegendő információja, de kiemelte azt is, hogy a 106-os ruténium nem bocsát ki alfa-sugárzást, így nem különösebben veszélyes. Ráadásul olyan kis koncentrációról van szó – a ruténiumot nagyon kis mennyiségben is ki lehet mutatni –, hogy szinte biztosan kizárt a közvetlen egészségi kockázat. (Megjegyzendő: a hazai állami hivatalok valamelyikében dolgozó szakértők közül többen nem akartak nyilatkozni a Roszatommal történt esetről, aki igen, az is szigorúan név nélkül.)
A francia mérőműszerek is azért tudták kimutatni a ruténium 106-ot, mert nagyon érzékenyek: eredeti funkciójuk nem is az ilyen szennyezések vizsgálata, hanem az esetleges kísérleti atomrobbantások megfigyelése bárhol a földön, még akkor is, ha a felszín vagy a tenger alatt végzik azokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!