Nincs abszolút védelem, de annyi bizonyos, hogy azok az emberek, akik szellemileg és fizikailag aktívak életük során, nagyobb eséllyel kerülhetik el a betegséget.
Általában nem. Az Alzheimer-kór sajnos tipikus velejárója egy esést követő csonttörés, amit hosszú ágyhoz kötöttség követ, ami viszont növeli a halálos tüdőgyulladás esélyét.
A családot pontosan kell tájékoztatni a betegségről, illetve arról, hogyan kell kezelni a betegeket. A lakásban sokat segíthetnek a különböző útmutatások és emlékeztetők. Egy papírra érdemes felírni a fontos telefonszámokat, a heti programokat és dátumokat. Érdemes megnézni, hogy biztonságos-e a lakás, minden olyan dolgot el kell távolítani az útból, amiben el lehet esni, illetve érdemes a főzőlapokra, fürdőkádakra olyan jelzőberendezést szerezni, ami egy idő után – ha indokolatlanul sokáig használják – jelez.
A hagyományos memóriajátékok űzése (mint például a keresztrejtvényfejtés) nem alkalmas demenciában szenvedőknek, mivel a teljesítményorientáltság gyakran vezet frusztrációhoz. Jobb, ha játékos feladatokat építünk a betegek mindennapi életébe, ilyen például a közös újságolvasás vagy beszélgetés.
Hiába szólnánk rájuk, ettől úgysem lenne jobb a helyzet, csak bosszantanánk őket.
A betegnek éjjel-nappal felügyeletre és támogatásra van szüksége. A hozzátartozóknak ez nagyon megterhelő, különösen a betegség előrehaladott állapotában. Nagy a depresszió és a kiégés kockázata, ezért a családtagoknak érdemes segítséget kérniük.
Németországban vannak támogatócsoportok, ahol hetente egy vagy két délutánt is el tudnak tölteni a betegek, vannak továbbá napközi vagy átmeneti gondozást biztosító létesítmények is. Magyarországon az idősotthonok nyújthatnak alternatívát a hozzátartozóknak.
Jelenleg nem, vannak viszont olyan gyógyszerek, amelyek segítségével késleltetni lehet a betegség előrehaladtát. Ezek a gyógyszerek javítják az agy és a memória funkcióit.
