A hazugság leleplezésének titka

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát – tartja a mondás. Jó, de hogyan? Melyek az árulkodó jelek? Honnan tudjuk, hogy át vagyunk verve?

kn
2013. 01. 03. 20:19

Kevés az „én” és az „enyém”

Ezen túlmenően a hazug tízszer kevesebbszer használja az én és az enyém kifejezést, mint normális esetben. Vannak azonban egyértelműbb jelek is. Hazudni nagyon fáradságos és stresszes dolog. A kihallgatás szakértői kérdéseikkel szisztematikusan igyekeznek növelni a vádlott sztressz-szintjét. Újra és újra elismételtetik velük az esemény pontos menetét, lehetőleg részletesen. Egy idő után a hazug úgyis belekeveredik a hazugság hálójába és lebukik.

A szakértők kedvelt módszere még az időben való ugrás is. Viszonylag nem várható szituációban kérdezik meg, mi történt később, mi történt az előtt vagy az után. A vádlott, mivel gyorsan szeretne válaszolni a kérdésre, zavart lesz, amivel rögtön elárulja magát. Egy igaz történet időbeliségét sokkal könnyebb visszaadni, mint egy kitalált sztori mozaikdarabkáit.

„Pókerarc van, de pókerember nincs”

A felmérések azt is mutatják, hogy a hazudozó szeret hirtelen témát váltani – ez is azt jelzi, hogy rejtegetnivalója van. Hosszú távon azonban senki nem tudja az érzéseit, mozdulatait folyamatosan tökéletesen kontroll alatt tartani, különösen akkor nem, ha nyomás alatt van. „Pókerarc van, de pókerember nincs” – véli a szakértő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.