A kutatások azt is kimutatták, hogy a langobárdok mindössze egy nemzedéknyi időre telepedtek meg Dél-Pannóniában. A fogzománcba gyermek- és fiatalkorban beépült stronciumizotópok aránya alapján kiderült, hogy a közösség tagjainak több mint 30 százaléka nem helyben született, a felnőttek közül pedig szinte senki sem. Ezeket az eredményeket a talajból és a növényzetből vett helyi referenciamintákkal vetették össze a kutatók, akik így egy háromfázisú modellt állítottak fel a megtelepedő közösség jellemzésére.
– A modell szerint egy úgynevezett patrilokális, vagyis a csoportidegen személyeket befogadó közösség érkezhetett annak idején a Balaton közelébe. Egy generáció után azonban tagjai elhagyták a települést – összegezte Vida Tivadar.
A temető rövid idejű használatát a régészeti leletanyag keltezése is bizonyítja. A kora középkori közösség életének még pontosabb megismerése érdekében a kutatók a lelőhelyen feltárt állatcsontok, növényi maradványok, valamint a geológiai és természeti viszonyok vizsgálatát is elvégzik.
