A világemlékezet részévé nyilvánították továbbá a koreai nemzeti hős, a japánok ellen hét tengeri csatát nyert I Szunszin 16. századi háborús naplóját – amelyet a maga nemében egyedülállónak tartanak a világon –, valamint a Pak Csong Hi, Dél-Korea néhai elnöke által 1970-ben meghirdetett és a mezőgazdasági termelést, valamint a falu modernizálását szolgáló Szemaul Undong, az Új Falu Mozgalom archív dokumentumait. E mozgalom révén vált Dél-Korea fejlett gazdasági hatalommá.
Felkerült a listára egy japán nemes által Európába küldött 17. századi misszió emlékeinek gyűjteménye, valamint a világ legrégebbi, kézzel írt naplója. A Vatikánt és Spanyolországot megjárt, Keicso-kori misszió emlékei japán–spanyol javaslatra kerültek a regiszterbe. A misszió egy Maszamune Date nevű szendai nemes parancsára 1613-ban indult útnak, többek közt azért, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössön.
Ami a naplót illeti, Micsinaga Fudzsivara, egy 966 és 1027 között élt befolyásos kormányzó írta. A tekercsek értékes ismeretekkel szolgálnak a japán császári udvar szokásairól. A világemlékezet listája hat latin-amerikai bejegyzéssel is gazdagodott: ezek között van Che Guevara fiatalkori kéziratainak gyűjteménye, amelynek felvételére Kuba és Bolívia közösen tett javaslatot. Brazil kezdeményezésre felkerült a listára a közelmúltban elhunyt világhírű építész, Oscar Niemeyer archívuma, csakúgy mint a II. Péter brazil császár hazai és külföldi útjaival kapcsolatos dokumentumok.
Az 1703-as izlandi népszámlálás dokumentumai, Hacsaturján kottái, Irán több száz éves térképei, Vasco da Gama első indiai útjának (1497–1499) krónikája, 1948 és 1989 közötti cseh és szlovák szamizdatok, a montreux-i dzsesszfesztivál archívuma, illetve a Jad Vasem által gyűjtött emléklapok – egyfajta jelképes sírkövek – immár 2,5 milliós állománya is a világemlékezet részévé vált – olvasható az UNESCO honlapján.




