(forrás: MTI)
„Korunk megváltozott életkörülményei – új táplálkozási és életviteli szokások, mozgáshiány, fokozott stressz és még sorolhatnám – az idegrendszert egyre újabb kihívások elé állítják, aminek következtében emberek százmilliói szenvednek idegrendszeri betegségekben” – mondta el az mno.hu-nak dr. Kisvárday Zoltán. „Horribilis összegeket költ a társadalom (Magyarország 10 milliárd euró körüli összeget) és az egész világ (példának okáért Németország közel 160 milliárd eurót, Ukrajna közel 140 milliárdot, míg Franciaország közel 120-at) a neurológiai és pszichológiai betegségek kezelésére, éppen ezért az agykutatásnak népgazdasági jelentősége is van” – tette hozzá a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) doktora.
„Nemcsak a betegségek kezelésére fordított összegről van szó, gondoljunk csak a beteg és a kór következtében magával rántott gondozó család munkából való kiesésére, amely borzasztó anyagi kárt okoz az elképesztő pénzek felemésztésével, és akkor a betegségek humán oldaláról még nem is beszéltünk” – hangsúlyozta a szakértő. Ezek az idegrendszeri betegségek nemhogy nem csökkennek, de vibráló életvitelünkből adódóan növekvő tendenciát mutatnak, egyre több a probléma a WHO szerint. Több vizsgálat is bizonyítja, hogy ha csak 0,5 százalékkal növelnénk az agykutatásra költött pénzt, már rengeteg változást érhetnénk el – mondta el dr. Kisvárday Zoltán.
Az agykutatás finanszírozása hazánkban több tényezőből tevődik össze: például az Országos Tudományos Kutatási Alapból (OTKA), az MTA kutatóintézeti és kutatócsoporti hálózatából, valamint az európai kapcsolatokból és a külföldi alapítványokból, pályázatokból. „Nagy panaszra nincsen okunk, ami a magyar támogatást illeti, de az ember mindig többet akar, mindenkinek bele kell folynia a külföldi pályázatírásba” – közölte az MTA doktora.
