Az új terápiák felére csökkentik a halálozást

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Új típusú terápiákról és a diagnózis feldolgozásáról is szó volt a Visszanyert idő című fotókiállítás megnyitóján.

Kuslits Szonja
2015. 03. 05. 20:00

A fotósorozat egészében az életigenlést, a rák legyőzhetőségét hirdeti, de a képek különböző szituációkat jelenítenek meg, az innovatív és a hagyományos terápiában részt vevők eltérő élethelyzeteit és érzelmi viszonyulásait ábrázolják. Felvétel arról, mikor kiderül, hogy emlőrákot diagnosztizáltak a betegnél, az elkeseredett és idegőrlő várakozásról a kórházakban, a hosszadalmas kezelésekről, az elszigetelődésről, a hangulatváltozásokról és végül arról, mikor kiderül: sikerült, a páciens legyőzte a betegséget. A fényképeket a legnagyobb fővárosi és regionális onkológiai központokban állítják majd ki, azt remélve, hogy erőt meríthetnek belőlük betegek és hozzátartozók egyaránt.

Ahogy a megnyitón kiderült, élete során minden hetedik nő megtapasztalja, hogy mivel jár ez a betegség, évente több mint ötezer új emlőrákos megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. Az új típusú terápiákon túl persze a korai felismerés is előny, ezért többen is hangsúlyozták a rendszeres önvizsgálat jelentőségét.

A megnyitón Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, a kampány fővédnöke kiemelte, a mellrák évente kétezer ember halálát okozza, ráadásul sokáig az a téves szokás élt a köztudatban, hogy ezt a betegséget szégyellni kell. Arra a kérdésre, hogy ez a kór nálunk miért gyakoribb, mint más fejlett országokban, azt a választ adta, hogy az információhiány, a betegségekhez való hozzáállás és sokszor a szégyenérzet is probléma. Ezért is kell rengeteget tenni azért, hogy a szűrési programok sokkal sikeresebbek legyenek, és a nők igénybe vegyék azt a szolgáltatást, amelyet ingyenesen biztosít számukra az állam.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az onkológiai intézettel összefogva azon dolgoznak, hogy a szűrés és a betegség gyanújának felmerülése után hogyan lehetne megszervezni, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő szakemberhez kerüljön. Néhány hónapon belül ezen a fronton is átalakítás jöhet.

Kiemelt szerepe van a rákos megbetegedések esetén a korai diagnosztikának és a szakorvosi kezelésnek, ezt támogatandó hamarosan változások várhatók az egészségügyi ellátásban – tudtuk meg Zombor Gábortól. „Volt egy megbeszélés az onkológiai szakmával, s egyetértettünk abban, hogy ez fontos kérdés, mert amellett, hogy a megelőzés, a szűrés és a későbbi terápia lehetősége is adva van, nagyon sok beteg bolyong a rendszerben a betegség gyanújával vagy egy félig diagnosztizált daganattal. Azt tapasztaljuk, hogy bár jó szándékkal, de sok helyen fordul meg, így gyakran már késő, mire elkezdenék a kezelést, hiszen öt-hat hónap is eltelik így.”

Éppen ezért egy olyan javaslatcsomag kidolgozásába kezdtek, mely garantálja, hogy gyanú esetén az első út – jogszabályilag is meghatározott módon – egy onkológiai centrumba vagy onkológusok által felügyelt központba vezessen, és ott prioritást kapjon a beteg ct-, vagy mri-vizsgálata és a patológia. Jelenleg ugyanis ezekre hónapokat kell várni, így mire biztos a diagnózis, a páciens gyakran már gyógyíthatatlan.

Az emlőrák mellett az államtitkárt a tüdőrákról is kérdeztük, hiszen hazánkban ez az egyik vezető halálok a rákos megbetegedések között, évente körülbelül nyolcezer ember hal meg a betegség következtében. Ennek ellenére a szűrés ezen a területen távolról sem ingyenes.

Még akkor sem az, ha Magyarországon sokan gondolják így. Amikor kérdeztük, Zombor Gábor is meg volt győződve arról, hogy bár a kötelező tüdőszűrés megszűnt, „ha valakinek van biztosítása, és bemegy egy tüdőgondozóba, ott száz százalék, hogy nem kérhetnek pénzt”.

Ezzel szemben a valóság az, hogy nem mindenkinek ingyenes. A harminc év alatti betegeknek fizetniük kell a vizsgálatért 1700 forintot, de olyan intézmény is van, ahol 4500 forintba kerül a szűrés. Az ország kórházaiban és szakrendelőiben nem találtunk egységes rendszert, van, ahol csak negyven év alatt kell fizetni, amennyiben munkaalkalmasság céljából végzik a szűrést, máshol harminc év alatt; Budapest egyes részen ha a lakcímkártyán nem az adott kerület szerepel, 2000 vagy 4500 forint a díjszabás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.