Mindenesetre az biztos, hogy a kék szemnek vannak bizonyos misztifikációi. Ezek vélt vagy valós mivoltáról megkérdeztük Meskó Norbert pszichológust, a Pécsi Tudományegyetem docensét. Elmondása szerint a kék szem (amely a közép-európai ember sajátossága a világos hajjal és bőrrel egyetemben) pozitív megítélése a nyugati világban, főként Európában jellemző, sem Afrikában, sem pedig Ázsiában ilyenről nincs szó.
A kék szemhez való vonzódás okaként több dolgot is megnevezett a szakember. Az egyik szerint, mivel a világosabb szemszín a fiatalabbakra jellemző (rengeteg felnőttnek is világos, sőt sok esetben kimondottan kék szeme volt gyermekként), a kék szemű embereket olyan tulajdonságokkal vagyunk hajlamosak felruházni, amely főként a gyermekek ismérve. Ezek bizonyos élethelyzetekben vonzóak lehetnek.
Egy másik magyarázat a biológiára helyezi a hangsúlyt és a szemgyűrűt állítja a középpontba. Az ugyanis a szem egyik különösen vonzó jellegzetessége és összefügg tulajdonosa jó fizikai kondíciójával, egészségességével, jól mutatja a szervezet energiahatékonyságát. Ez pedig azért releváns, mert a szemgyűrű sokkal látványosabb egy világosabb szem esetében, mint egy sötétebbnél.
A pupilla is jó kiindulópont a jelenség megértéséhez. Társalgás közben ugyanis ennek mérete önkéntelenül változik: ha pozitívak vagyunk a beszélgetőpartnerrel kapcsolatban, kitágul, ha távolodni próbálunk tőle, összeszűkül. Ez persze a mimikával ellentétben tudatosan észrevehetetlen, viszont – a szakember meglátása szerint – a világosabb szeműek itt is megkülönböztetett helyzetben vannak, hiszen a pupilla méretének változása könnyebben követhető egy kék szem esetében, mint egy sötétbarna vagy egy fekete szemnél.
