Öveges egyébként rengeteget készült és gyakorolt rádiós és tévés előadásaira is. Százezrek emlékezhetnek Hekire, a mágnesesrezonancia-kutyára, aki a megfelelő frekvenciájú hangra előjött, de érzékletes magyarázataival akár a szegedi parasztasszonyoknak sem maradt adós. Mert mégis hogyan működik a rádió?
– Gondoljon arra, hogy van egy macskája, amelynek Pesten rángatják a farkát, és magánál nyávog
– idézte fel a kiállításmegnyitón az anekdotát Görbe László, a budai Szent Margit Gimnázium piarista rendi fizikatanára, a két nagy előd munkásságának kutatója.
Kovács Mihály korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1958-59-es tanévben, az első hazai számítógépek megjelenése idején meghirdette kibernetika szakkörét. Kozma László 1958-ban készítette el a MESz-1 elektromechanikus számítógépet a Műegyetemen, 1959. január 21-én pedig elkezdett működni a Magyar Tudományos Akadémián az M-3, az első magyar elektronikus számítógép, amit 1959. áprilisában Kovács Mihály már meg is mutatott diákjainak – mondta el a megnyitón Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa, aki Kovács Mihályt az első magyar középiskolai számtektanárnak tekinti.
A szakkörön sorra jelentek meg saját és diákjai kibernetikai játékai (ezek közül a Mikromatot boltokban is kapni lehetett), amelyek az első hazai számítógépes oktató játékok előfutárainak tekinthetők. Nem panaszkodott eszközhiányra, cserkészi leleményéből „élt”: igazi személyi számítógépet viszont a 70-es évek végén szerzett az iskola, ez persze robbanást idézett elő a rá bízott tanulók informatikai alkotóerejében: a 80-as évek közepén sorra publikálták játékaikat a Mikroszámítógép Magazinban.
