Köszöntőjének zárógondolataként Pálinkás József elmondta, a tudós felfedező munkáját csak akkor értékeljük igazán, amikor elérhető közelségbe kerül, amikor saját életünkön tapasztaljuk hatását. „Addig a tudomány távoli és többnyire nehezen érthető, ám amint a célzott kutatások közel hozzák a felfedezések eredményeit, érezzük, hogy a tudomány valós szükségletekre válaszol, minket szolgál, velünk él.”
Egy több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepció kidolgozásának szükségességére hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat hétfői megnyitóján. A közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a politika és a tudomány összeegyeztethető, ez személyes tapasztalata is; a kétfajta értéket a közjó, a nemzet java köti össze.
„Ez alapozza meg a közel százéves szakpolitikát, amelyet tudománypolitikának nevezünk. 1927-ben jelent meg Magyary Zoltán szerkesztésében az első és sajnos mind a mai napig egyetlen átfogó tudománypolitikai összegzés, célkitűzés – ma úgy mondanánk, stratégia –, ez még azon elmélkedik, meghonosodhat-e a tudománypolitika mint szó, mint szakpolitika” – mondta Navracsics Tibor.
Mára a tudománypolitika meghonosodott, de itt az ideje, hogy a tudósok, politikusok, szakemberek, a mindennapi döntéshozatal ismét előálljon egy több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepcióval – hangsúlyozta. A miniszter szerint az 1927-es kötet időszerűségét Trianon adta, amikor az ország elveszítette területének kétharmadát, népességének közel harminc százalékát, nyersanyaglelőhelyeit, gazdasági kapacitását, így szinte kizárólag a szellemi potenciálra építkezhetett, s mindent újra kellett gondolni.




