Különösen veszélyes az úgynevezett vízmérgezés: ha túl sok folyadékot iszunk, a szervezet sóháztartása felborulhat. A szervezetben fontos szerepet játszik a nátrium, kálium és más ásványi anyagok, ezek kihígulása komoly problémákat okozhat az elektrolit-háztartásban, az idegrendszer működésében. Szívritmuszavarokat okozhat, agyduzzanatot, tüdőödémát, és a vesék működése is leállhat.
Már az egy óra alatt elfogyasztott több mint másfél liter folyadékot is kockázatos mennyiségnek kell tekinteni. Leginkább a tapasztalatlan hosszútávfutók veszélyeztetettek, ők hajlamosak lehetnek a futás végén túl sok folyadékot inni és ezáltal vízmérgezést kapni.
Finomra hangolt mechanizmus szerint működik a szervezet vízháztartása: ha kevés a folyadék, az egészséges ember egyes szervei és a véredényei jeleket küldenek az agyba, ami a szomjúság érzetével válaszol erre. A kor előrehaladtával azonban a szomjúságérzet csökken. Vannak a folyadékhiánynak és fenyegető kiszáradásnak egyéb tünetei is: száraz, cserepes ajkak, vagy a sötétebb színű vizelet.
Egy egyszerű próba megmutathatja, hogy valóban kell-e innia: ha a kézfejen a bőrt összecsippentjük és felhúzzuk, és elengedés után csak lassan húzódik vissza, pláne, ha sokáig úgy marad, akkor bizony erősen folyadékhiányos a szervezetünk, ajánlott egy pohár víz elfogyasztása.
Minél hamarabb pótoljuk a szervezetből hiányzó folyadékot! Ahogy korábban már említettük, a legjobb, ha vigyázunk a nagy mennyiségekkel! A bélrendszer legföljebb óránként 800 ml folyadékot tud felszívni, az efeletti mennyiséget felhasználatlanul kiüríti magából a szervezet. Azaz egyszerre legföljebb fél liter folyadékot igyunk, és a többi később kisebb adagokban. Persze sok függ attól, hogy milyen innivalót töltünk a pohárba.
