Így kell egy 2,5 milliárd dolláros gépet vezetni

Milyen egy 2,5 milliárd dolláros nemzeti kincset nekivezetni egy sziklának, egy idegen bolygón? Pillantson be a NASA sztárja, a Curiosity magánéletébe.

Marsi idő szerint élnek

A csapat munkája igen fárasztó. A többévesre tervezett program első három hónapjában a Curiosity irányítói marsi idő szerint élnek és dolgoznak. A marsi nap, a sol 39 perccel és 35 másodperccel hosszabb a földi napnál, és a különbség hamar felhalmozódik, a földi reggel néhány hét alatt marsi éjszakává változik. Az irányítók számára ez az időbeosztás azt jelenti, mintha háromnaponta két időzónával nyugatabbra mennének, így környezetük ideje jelentősen eltér az ő saját idejüktől. „Olyan alváshiányom van, hogy már a koffein sem segít” – mondta Matt Heverly.

Így lesz valaki egy 2,5 milliárd dolláros eszköz vezetője

A csoport vezetője egyébként nevetségesen egyszerű módon jutott megbízatásához. Hét évvel ezelőtt kezdett dolgozni a Marsi Tudományos Laboratóriumban, miután robotika szakon elvégezte a Bostoni Egyetemet. „Egyik nap körüzenet érkezett, amelyben azt kérdezték, ki akar robotot vezetni” – mesélte. Jelentkezett, és egy év kiképzés után beosztották az Opportunity irányítói közé. Négy évig dolgozott a régi robottal, mielőtt átváltott a Curiosityra.

A beosztás hetekkel előre elkészül, mégpedig annak figyelembevételével, hogy a robot egyes funkcióinak vezényléséhez ki ért a legjobban. Egy műszakban mintegy fél tucat irányító van beosztva. A munkanapnak szigorúan meghatározott szerkezete van: a Kíváncsiság marsi idő szerint délután négykor küld jelentést arról, hogyan zajlott az előző helyváltoztatás. Elemzők egy csoportjának 15 perce van arra, hogy megállapítsák, minden rendben ment-e – az időtartamot úgy állapították meg, hogy gyorsan meg lehessen tervezni a következő napi helyváltoztatást.

Nem rohannak

Az adatokat, amelyek között a robot kamerájának felvételei is szerepelnek, tudósok elemzik. (A Mars-misszióban mintegy 400 tudós vesz részt.) Az irányítók velük beszélik meg, hová irányítsák a robotot. Mivel gyakorlatilag vakon vezetik, egyelőre lassan mozgatják, legfeljebb 9 métert tesznek meg egy nap. Később ez a távolság napi 90 méterre is nőhet.

Miután a terv elkészült, az irányítók háromdimenziós képet adó szemüvegen át vizsgálják a Marsról készült felvételeket, és komputeranimációval szimulálják az útvonalat. Aztán több száz parancsot visznek be a gépbe, megszabva ezzel a robot másnapi mozgását. Az utasításokat végül elküldik a Curiositynak, remélve hogy megérti, s hogy nincs egyetlen helytelen kód se köztük.

Az Opportunity majdnem körbement

Matt Heverly az emlékezésbe belesápadva felidézett egy esetet, amely még az Opportunityval történt. Egy nap a tudósok úgy döntöttek, hogy visszarendelik a robotot egy olyan helyre, ahol korábban járt. A Heverlytől kapott parancsokból az Opportunity meg is értette, hogy vissza kell térnie a pár méternyivel hátrébb lévő pontra, „de ahelyett, hogy visszahátrált volna, úgy döntött, hogy megkerüli az egész bolygót, és úgy jut el oda” – mesélte az irányító csapat vezetője. Szerencsére egy beépített biztonsági funkció működésbe lépett és leállította a robotot, még mielőtt túlságosan eltávolodhatott volna. „Ijesztő eset volt. Ezek azok, amelyek egészen más jelentést adnak a »Mi volt ma a munkahelyeden, drágám?« kérdésnek” – összegezte Heverly az elmondottakat.