A boldogságérzet további fontos tényezője lehet a hála is. Hálásak lehetünk többek között egy ép családért, az egészségünkért, vagy egyszerűen csak egy szép napért. A hála segít és erőt tartalékol. Ha mindig csak arra gondolunk, mink nincs, az csak elégedetlenségünket növeli.
Tobias Esch neurológus annak járt utána, hogy mi a boldogság az orvostudomány és a pszichológia szempontjából. Hogyan bukkan fel a boldogságérzet és hogyan tűnik el? Függetlenül attól, hogy a magas vérnyomású betegeken a gyógyszerek vagy a boldogság gyakorlása, vagy a kettő kombinációja segít, mindig létre jön az orvossal való személyes találkozás. A betegnek először ki kell találnia, hogy mi az, ami bátorítja, vagy mi az, amiben hisz, ezt követően kapja meg a segítséget az orvostól. Sajnos az orvostudomány ezt az öngyógyító mechanizmust sokáig hanyagolta – mondta Escht.
Ez idáig a tudomány meglehetősen mostohán bánt a pozitív pszichológiával, tíz évvel ezelőtt egyfajta egzotikus ezoterikus dolognak tartották. Sok orvos még ma is szkeptikusan tekint rá. „Lassan és fokozatosan ugyan, de már érződik a paradigmaváltás” – mondta Ensch. Tudományos kutatások igazolták már, hogy a boldog ember tovább él. Ráadásul ritkábban betegszik meg, vagy ha megbetegszik, hamarabb gyógyul. Lassan az orvoslás újra az lesz, ami már egyszer volt: az orvostudomány, a gyógyszerészet és az öngyógyítás hármasa – mondta az orvos.
A pozitív pszichológia kezdete a XX. század végére tehető, amikor is Martin Seligmann azt kutatta, hogy hogyan lehetne az alvászavarokat gyógyítani. Ma a tudomány kutatási irányát az a kérdés adja, hogy mi teszi az életet élhetővé és hogyan legyünk boldogok.
